köszönet Krisztának

Tóth Krisztina: Pixel

A novella műfaji változásai:

• Antikvitásban nem létezik a novella
• Boccaccio: 14. század
  Dekameron (100 db novella)
• Novella=újdonság, újszerűség

ü  Történetet mond el

ü  Lineáris cselekményvezetés

ü  Fordulópontot tartalmaz (nem tetőpontot!)

ü  Csattanóval zárul

ü  Kevés szereplő

ü  Objektív valóság kis szeletét mutatja

·         19- 20. század fordulója (Újság)

ü  A realista próza helyezi előtérbe újra a novellát

·         Nem a történetre helyeződik a hangsúly

·         Megbomlik az időrend

·         Szűkül a tér

·         Tudatregény (pl.: Ivan Ilijics halála)

·         A történet mesélése fontosabb a történetnél

·         Gogol, Tolsztoj, Csehov, Tomas Man, Kafka

·         Magyar: századvég novellisztikája (újságok miatt)
Mikszáth, Gárdonyi, Csáth Géza, Bródy Sándor, Tömörkény István
A történetmondás a fontos

·         50 év múlva: Örkény à groteszk (esztétikai minőség; a komikum egyik fajtája; szélsőséges, össze nem illő elemek társítása a szövegben, melynek hatása komikus, részben pedig borzongató)
Egyperces novellák (ez a műfaj felel meg legjobban Örkény lelki alkatának)
„A közlés minimumához a befogadás maximuma kívántatik”
Pl.: Üres lap; Pecsét; Leltár; In memoriam dr. K.H.G. (hagyományos novella);
Mi mindent kell tudni

Tóth Krisztina (1967 – ­­     )

• Író à Vonalkód; Hazaviszlek, jó?; Pixel
• Költő à Porhó; Magas labda
• Műfordító à Anna Gavalda
• Jó iskolát járt (Lator László)

Pixel

·         Cím:

§  Képelemek

§  Terminus technikus (műszaki szakkifejezés)

• Alcím: Szövegtest à grammatikai szakszó

·         Valami egésszé fog összeállni

·         Műfaja: talán kisregény

·         II Kosztolányi: Esti Kornél

·         Visszatérő szereplők és motívumok tartják össze

·         Formai felépülés: számozott darabok + testrészek (jelölhetnek 2 testet, de 1 testet is)

·         Férfi- nő kapcsolat

·         Eredetileg a Népszabadságban jelentek meg à tárcanovellák (rövidek)

·         Mind Magyarországon játszódik à a mi életünk

Első fejezet, avagy a kéz története

• A szerző folyamatosan jelen van, a szerzői reflexiók uralják a történeteket
• Összekacsint az olvasóval
• Hol mindentudó, hol távolságtartó

Budapest, 21. század

Boldogtalan házasságok, megcsalatások, betegség, szegénység, előítéletesség,
idős, halott emberek, férfi- nő viszony

Harmincadik fejezet, avagy a fenék története

• Ül, megpihen a sírkövön
• Nyugvópontra jut a szöveg

Néhány példa az összefüggésekre a történetek között, melyek összefogják az egyes fejezeteket:

• Furcsa alakú gyűrű: egy agydaganatos férfi kapja a feleségétől a 35. házassági évfordulójukra
• A házaspár egyik gyermeke Helga, aki a 12. fejezetben a szeretőjével karácsonyfát vásárol; egyedül lakik egy padlásszobában
• A doktornő (aki az agydaganatos férfit kezeli az 5. fejezetben) lánya Ági a 8. fejezetben tűnik fel (hangoskodó szomszéd, indiai csávó, fülbelövés)
• Egy tanárnő felkeresi volt tanítványát a 9. fejezetben, aki ékszerész, hogy ajándékot vegyen az unokahúgának. Ugyanettől az ékszerésztől rendelte az agydaganatos csávó felesége a furcsa gyűrűt, amiből több is készült, és a tanárnő is vesz ilyet magának
• Az agydaganatos felesége (Helga anyja) az IKEA- ban vesz egy fehér rudat, miközben a doktornő a férjét vizsgálja az 5. fejezetben. A szerző ezt a nőt véli vaknak a 3. fejezetben a fehér bot miatt.