3. magyar tétel

Ady Endre – Az új versek kötet - kompozíciója
(tétel)

Ady Endre a 19 – 20. század fordulóján élő költő, író és publicista volt.
A következőkben az 1906-ban, harmadikként megjelent kötetét, az Új versek című művét mutatom be, amelyben a hagyomány és a modernség egyaránt fellelhető, valamint a küldetéstudatos költő vátesz-, más néven prófétai szerepet vállal, bár tudja, hogy bármit is tesz, hiába. Ezt nevezzük Király István szavával„mégis-morálnak".

A hagyomány a romantikus váteszmagatartás követésében jelenik meg; modernsége szimbolista, impresszionista, szecessziós stílusában, formai tekintetben kevert ritmusú versben jelentkezik. Témái: magyarság, szerelem, táj, költői szerep.
A felépítésében tudatosan Baudelaire: A romlás virágai mű ajánlása Lédának, az Ady életében meghatározó fontosságú nőnek szól.
Minden kötet egy-egy cím nélküli, kurzivált programverssel kezdődik, és a szövegek ciklusokra bontva épülnek egymásra.  4 ciklus van:

♥     Léda asszony zsoltárai
cím: kettős, egyszerre szerelmes vers, és zsoltár (de nem Istennek szól)
előrevetíti a diszharmonikus szerelmet, hiszen a terméketlen násztól (A mi gyermekünk) jut el a halálba hanyatló nászig(Hája-nász az avaron)

♥     A magyar Ugaron
Magyarország szimbóluma – látomásszerű tájversek, bonyolult szimbólumai a társadalom elmaradottságát, cselekvésképtelenségét, félfeudális voltát jelképezik (ebben eltér a francia szimbolizmustól, ahol a jelképek nem fordíthatók le, nem tartalmaznak társadalmi gondolatokat pl. Verlaine Őszi Chansone).
Nemzetostorozó indulat jelenik meg: a kortárs kritika elítélte, pedig csak a hazáját féltette, amit kevesen értelmeznek így.

♥     A daloló Párizs
Léda révén kötődik az első ciklushoz, de az otthontalanság-élmény révén a másodikhoz is, hiszen Adynál Párizs sosem önmagában, hanem a magyar valósággal összehasonlítva jelenik meg (itt ismerkedik meg a modern stílusokkal, a modern irányzatokkal, számára Párizs a Bakony (rejtekhely))
valamint a magyar valóság ellentettje
dal-toposz

♥     Szűz ormok vándora
vegyes ciklus: részletes kifejtése a ’Vér és arany’ kötetben jelenik meg
A kötet záró verse - Új vizeken járok - összefoglalja és hangsúlyossá teszi, illetve még egyszer kiemeli saját költészetének újdonságát
vándor-toposz
arra utal, hogy olyan utakon jár, ami érintetlen

A továbbiakban én a A Góg és Magóg fia vagyok én kezdetű programverset, illetve a Léda asszony zsoltárai című ciklus Héja-nász az avaron című költeményét szeretném elemezni.

Góg és Magóg fia vagyok én…

ð  „cím”:  mondák szerint a magyarság ősei voltak (fontosak voltak Ady számára lázadó magatartásuk és az igazukért való kiállásuk miatt, ezt a magatartást tiszteli és követi ő is)

ð  programvers, a hagyomány és modernség összefonódását egyértelműen mutatja: Verecke, Vazul – új -

ð  a versben mindvégig szembeállítja a haladást az elmaradottsággal  (értékszembesítő vers)

ð  a régit is akarja, de az új stílusok felé hajlik

ð  erőteljes igéket használ, ezzel nyomatékot ad gondolatainak (döngetek, rivall, betöröm, tiporjatok, elátkozza)

ð  az első 2 versszak hasonló szerkezeti felépítésű (az első sorok kijelentéseit a záró sorok bizonytalanságot tartalmazó kérdései követik)

ð  hiába-mégis szó ellentétei egymásnak, arra utal, hogy nem adja fel a küzdelmet

ð  Kárpátok jelenti az ősöket és a gyökereket és a keletiséget hangsúlyozza

ð  Verecke-> honfoglalás

ð  3. versszakban megjelenik Vazul a pogány lázadó, aki szintén a magatartása miatt fontos Ady számára-fizikai bántalmazás ellenére küzd a vallásért

ð  a 4. versszakban a ’de’ kötőszó után háromszor elhangzik a ’mégis’ , ezáltal megszólal a lázadó eltökéltség, mely nem engedi elhallgattatni magát

ð  a ’sírva’ és a ’kínban’ szavak mutatják, hogy a küzdelem gyötrelmes

ð  a kételyek ellenére jövendölésszerűen szólal meg a remény: „ Az új szárnyakon … győztes lesz „

ð  összegzés: A  vers mindvégig azt mutatja, hogy Ady megújítja a költészetet, harcot vív az úri Magyarországgal, de a bukás lehetséges, ennek ellenére vállalni kell  a harcot,  mindezt pedig csak úgy lehet elérni, ha nem felejtjük el a múltat, és annak következményeit

ð  félrímek, kevert ritmusú vers

Héja-nász az avaron

ð  Vajda János előlegezi az Ady szerelmi lírát

ð  az érdekessége már az első versekben benne van: a pusztulás, mulandóság gondolata (Léda-versek)

ð  bonyolult szimbólumok (itt Héja), másoktól való különbözés hangsúlyozása, harmónia hiánya

ð  cím: a héja szó a pusztulásra utal, sejteti, hogy a kapcsolatukról lesz szó, a versben a költő a szerelmet nem galambbal, hanem ragadozó madárral ábrázolja (ellentétes ez pl. a hagyományos költészet galamb motívumával) – az avar az őszt, a mulandóságot idézi és ezzel ellentétes a nász, ami életörömöt, boldogságot sugall

ð  a vers kevert ritmusú, ötvözött vers, vagyis ütemhangsúlyos és időmértékes is egyszerre

ð  1. versszak :
    ’útra kelünk’ , útra kelnek, ami végtelen
    hangutánzó szavak(vijjog)
    kergetőzve - játékosságra utal
    lankadt – megfáradt, haldoklik 

ð  2. versszak

ð  ’új rablói’- új szerelmes párok és ők a rablók is egyben (talán irigy)
    szerelem ábrázolása egyszerű
     

ð  3. versszak

ð  a nyár itt szimbólumként jelenik meg
    szállnak a boldogságból a boldogtalanságba, fiatalságból öregségbe és az életből a halálba
    a ’szerelmesen’ szót negatívvá teszi a ’felborzolt toll’ kifejezés
    ez ambivalens (szélsőséges) érzelmekre utal, mert lehet a szerelemre gondol, vagy a harci dühre is

ð  4. versszak:

ð  ’ Egymás húsába tépünk’ – vagyis nemcsak megsebezzük egymást, hanem el is pusztítjuk
    sorsuk elrendelésszerű, a természet rendjét követi

ð  Összegzés:  A vers mutatja , hogy szerelmük valóban elsöprő szenvedélyű. A Léda-versekben a szerelmi érzést nem boldogság, hanem sokkal inkább a soha be nem teljesülés jellemezte. 1912: Lédával való szakítás (Elbocsátó szép üzenet); új költői korszak kezdete is Ady számára.

Ady pályájának összegzése:

A korai impresszionista, szimbolista, szecessziós stílusú líra a versekben megjelenő felfokozott énkép a későbbiekben változik, megjelenik az önelemző hajlam, majd az I. világháború idején a szimbólumok egyszerűsödnek felerősödik a biblikus motívumok szerepe, megjelenik a népiesség, az ember- és nemzetféltés, az értékőrzés.