az első öt nyelvtan tétel Vikitől

1. tétel

A nyelv mint jelrendszer

I. Jel:

*jelek segítségével igazodunk el a világban, szerzünk és adunk információkat

*a jelek mindig rendszerben jelennek meg

*jel: érzékszerveinkkel felfogható (látható, hallható, tapintható) dolog, melynek önmagán túli jelentése van

*pl.: +látható: piros lámpa (tilos)

              +tapintható: forró homlok (láz)

II. Jelek csoportosítása:

1. a) Természetes jelek: füst, fagyott víz, ételszag

b) Mesterséges jelek: közlekedési, matematikai, zenei, nyelvi jelek

2. a) Index:  +érintkezés van a jel és a jelentés között

                            +pl.: bicikliút (lámpában/táblán bicikli)

b) Ikon: +hasonlít a jel a jelentésre

                          +pl.: számítógép ikonjai

c) Szimbólum: +jel és jelentés között konvencionális (megállapodás szerinti) a kapcsolat

+pl.: piros lámpa à tilos

+a nyelvi jelek is szimbólumok, kivétel a hangutánzó és hangulatfestő

szavak

III. A nyelv a legegyetemesebb jelrendszer.

hang (fonéma) à szóelem à szó à szószerkezet à mondat à szöveg

A hang csak jelelem, a beszéd része.

A fonéma a nyelvi rendszer része.

Egyszerűbb, mint a valóság, ezért használunk jeleket.

A közösség számára ugyanazt kell jelenteniük.

IV. Gyakorlat:

*What’s your name? à látjuk, hogy mondat, de csak akkor értjük, ha tudunk angolul

*#egy punk gyereket ábrázoló kép# =D à a hajviseletéről tudjuk, hogy melyik zenei stílust kedveli

***

2. tétel

Helyesírási alapelvek, írásjelek

I. Helyesírás: elvek és szabályok rendszere

II. A magyar nyelv:

*latinbetűs

*hangjelölő/betűíró (kivétel: j; ly)

*értelemtükröző (pl.: Tata; tata)

III. Helyesírási alapelvek:

1. Kiejtés (ajtó, ablak)
2. Hagyomány (fáklya, Batthyány)
3. Szóelemzés (barátság, díszszemle)
4. Egyszerűsítés (Ivettel, sakkal, DE! Papp-pal à vezetékneveknél nem érvényesül)

IV. Írásjelek:

*mondatvégi

*mondat közben

V. Idézés:

*Babits írta: „Gyűlöllek…”

*„Gyűlöllek” – írta Babits.

*Gyűlöllek – írta Babits – tőlem távol…”

VI. Gyakorlat:

*toll-legyező: szóelemzés

*kínjában: szóelemzés

*hosszúság: egyszerűsítés

*kert: kiejtés

*kályha: hagyomány

*Babits: hagyomány

*egészség: szóelemzés

*Mariannal: egyszerűsítés

*hagyta: szóelemzés

*elmaradjon: szóelemzés

*irodalom: kiejtés

*folytatni: hagyomány

*azt: szóelemzés

*könnyen: egyszerűsítés

*kulcscsont: szóelemzés

*boldogabbá: kiejtés

***

3. tétel

A kommunikációs folyamat tényezői,

funkciói – nonverbális kommunikáció

I. Kommunikáció: információcsere, információátadás. Lehet egyirányú vagy kétirányú, közvetett vagy közvetlen.

II. Jakobson-ábra; tényezők: 

(ábra a könyvben)

*beszélő

*hallgató

*csatorna

*közös kód (nyelv)

*közös előismeret

*beszédhelyzet

*valóságismeret

*üzenet (a kommunikáció eredménye)

*A szerepek folyamatosan cserélődnek.

III. Funkciók, célok:

*tájékoztatás

*felhívás

*érzelemkifejezés

*kapcsolatkezdés, kapcsolat fenntartása, kapcsolat lezárása

*grammatikai funkció

*esztétikai funkció (gyönyörködtetés)

IV. Gyakorlat:

*Reni az első padban ül.: tájékoztatás

*Megismételnéd? Nem értettem jól.: kapcsolat fenntartása

*Jó reggelt kívánok!: kapcsolatkezdés

*”Alvó szegek…”: esztétikai

*Jaj, de ravasz ez a tavasz!: érzelemkifejezés

*Kifelé innen!: felhívás/érzelemkifejezés

*Nem jut eszembe…: grammatikai

*Mariann fülig érő szájjal vette át a füzetét: nem nyelvi jel (fülig érő száj)

***

4. tétel

Személyközi (interperszonális) kommunikáció, viselkedéskultúra

I. Kommunikáció: információcsere, információátadás. Lehet egyirányú vagy kétirányú, közvetett vagy közvetlen.

II. Kommunikáció közben tekintettel vagyunk:

*beszédhelyzetre

*ki a beszélgetőtárs/hallgató (neme, vele való viszonyunk, kora, ismeretei, képzettsége)

*témára

*öltözetre, megjelenésre

*gesztusokra

III. Minden nyelvi és nem nyelvi jel tett, ami minősíti a beszélőt.

Az emberek ma már nemcsak szemtől szembe kommunikálnak.

A kommunikáció változik.

A ráérős beszélgetések egyre ritkábbak

Pl.: iwiw, facebook, mobil, internetàtisztességes, kulturális használatuk.

IV. Gyakorlat:

Iskolai illemkódex:

*felnőttek előreengedése

*előre kell köszönni a tanároknak

*fel kell állni, ha bejön a tanár

*a szünetben nem állunk meg a folyosó közepén

*könyvtárban nem zajongunk, és természetesen nem eszünk és nem is iszunk =D

***

5. tétel

A tömegkommunikáció

I. Kommunikáció: információcsere, információátadás. Lehet egyirányú vagy kétirányú, közvetett vagy közvetlen.

II. Tömegkommunikáció:

*sok információ

*rövid idő alatt

*nagy tömegnek

*földrajzi korlátok nincsenek

*egyirányú, közvetett

*eszközei: nyelvi és nem nyelvi jelek (pl.: kép, hangeffektek, zene, színek, elrendezés)

*funkciói: tájékoztatás, felhívás, érzelemkifejezés, kapcsolatkezdés, kapcsolat fenntartása, kapcsolat lezárása, grammatikai funkció, esztétikai funkció

III. Mennyire fontos/nem fontos:

*tv, rádió, újság

*fontosak

*egyénileg eldönthető, hogy mit engedünk be

*tv, rádió: élő/konzerv műsor

IV. Újságírói műfajok:

*véleménynyilvánító: glossza, riport, interjú, kritika, tudósítás

*tájékoztató: hír, közlemény, cikk, vezércikk