9. tétel
Mikszáth Kálmán - parasztábrázolás
*1847-1910
*Az olvasóközönség kedveli (jó humora van), a műértők
elmarasztalják (irigység)
*Modernségét az adja, hogy sajátos módon ábrázolja a
paraszti világot
*Már ismert történeteket ír meg; nem maga a történet, hanem
az elbeszélés módja az érdekes
*Rossz szerkesztő, ezért ír meg ismert történeteket
*Novelláiban gyakran alkalmaz anekdotikus elemeket; a
történetekben emlékképszerű
jelenetek is megjelennek
*Történeteinek nincs lezárása; aktív befogadói képesség kell
az olvasónak (részesévé válik a
történteknek)
*Stílusai: realizmus + romantika
*Palóc földön született; gyermekkori élmények jelennek meg a
művekben
*2 fő téma: paraszti világ, dzsentrik (nemesi származású, de
pénze már nincs)
*2 műfaj:
- novella (paraszti világ)
- regény (dzsentrik)
*1881-1882-ben 2 novelláskötete jelenik meg:
- Tót atyafiak
- A jó palócok
- mindkét kötet a paraszti világot mutatja be, de a palócok életmódja eltér a tótok életmódjától
Tót atyafiak
*4 novella
*ez hozza meg az írói sikert
*a paraszti világot mutatja erényeivel és bűneivel
*a tótok világa zárt világ, alig beszélnek
*harmóniában élnek a természettel, az állatokkal
*elszigeteltek a közösségtől
*nem kommunikatívak
*mindig tisztességesek, de ha nem, akkor büntetést kapnak
A jó palócok
*15 novella
*szintén a paraszti világot mutatja be
*azonban ők már közösségben élnek
*ismerik egymást, pletykálkodnak
*a tótokkal ellentétben nagyon beszédesek
*visszatérő szereplők a novellákban
*egymásra felelgető novellák
*Mikszáth feltételezi, hogy az olvasó már ismeri a
történeteket
*a babonásságnak, tudatlanságnak, iszákosságnak,
csalfaságnak nagy szerepe van; ezek miatt
esnek bűnbe
*műfajilag: életkép + mese + ballada elemei
Az a fekete folt
*Tót atyafiak kötetben
*cím:
- hiányos mondat; nincs állítmány
- fekete: halál, rossz, értékvesztés
- folt: piszok, mocsok; erkölcsi értelemben bűn
- az: mutató névmás (pontosít); ismert történet
- a: határozott névelő (pontosít)
*téma: Olej Tamás erkölcsi vétsége és bűnhődése
*tér-idő:
- Brezina (paraszti világ)
- 1849 után; Olej nem ment a szabadságharcba; Mikszáth saját jelene
- néhány nap
*szerkezet:
I.
Bevezetés:
Ø hosszú
bevezetés, részletes jellemábrázolás
Ø hárman
idillikus, harmonikus világban élnek
Ø erkölcsileg
lenézi az embert Mikszáth (keserűség, irónia)
o kutya,
ember
o „Okos
kutya az, megérdemli, hogy nem lett belőle – ember.”
Ø korabeli
köznyelvet alkalmazza
Ø elbeszélésmódjára
jellemző a drámaiasság; a sok kihagyás a ballada műfaji jellegzetessége
Ø Olej
Tamás:
o harmónia
az állatokkal
o egyformán
szereti lányát és juhait
o talpraesett,
nagyon büszke
o 3
urat ismer el: Isten, megyei elöljáró, talári herceg
o valójában
önmagát érzi a terület urának
o kegyetlennek,
szívtelen embernek tartják, mert nem sírt a felesége temetésén
o még
mindig hallja a felesége szavát a szélben
o mélyen
érző, de nem mutatja
o sajnálja,
hogy nem fia van (paraszti szemlélet)
Ø Anika:
o 16
éves
o az
egyik báránnyal régebben egy ágyban aludt
o ő
tartja el a házat
Ø Matyi:
o bojtár
o szerelmes
Anikába
o alig
beszélnek Olejjel
II. Bonyodalom:
Ø Anikához
megérkezik a herceg vadászálruhában
Ø vadász:
mesei motívum
Ø itt
bomlik meg a harmónia
Ø egy
külső személy megbontja a békés életet
III. Kibontakozás:
Ø Anikát
meg akarja csókolni a herceg, de pofont kap
Ø Anika
tisztességes, de naiv is
Ø Olejt
letegezi a herceg; ez Olejnek nem tetszik
Ø a
herceg be sem mutatkozik, lekezelően bánik mindenkivel
Ø először
bosszús lesz Olej
Ø amikor
megtudja, hogy ő a herceg, akkor hízeleg, behódol, kicsit meg is ijed (alázat)
Ø 1.
fordulat:
o Olej
és a herceg közötti párbeszéd
o Olej
tudja, hogy a lánya csak „arra” kell a hercegnek
o határozottan,
keményen lép fel, meg is fenyegeti
o a
herceg tapasztalt, visszaél a rangjával
o felajánlja
Olejnek a birtokot és juhokat
o szeretőnek,
nem pedig feleségnek kell neki Anika („Nekem a leányod kell mindenáron”)
o hatalommal
való visszaélés
o a
herceg ajánlatán Olej elgondolkozik; a herceg magabiztos
o Olej
élete legnagyobb lehetőségének tartja
o a
botlás az, hogy elgondolkodott rajta; lelkiismeret-furdalása csak emiatt van
o nincs
belső monológ a műben, az író kívülről láttatja, E/3ban ír róla
Ø 2.
fordulat:
o fizikai
fájdalom
o rémálmok
o felesége
hangja („Aklot cserélt becsületért”)
o Olej
összetöri a tükröt (saját szemébe se képes nézni)
IV. Tetőpont:
Ø Olej
korábban jön haza
Ø Anika
nincs otthon
Ø Anikán
az ünneplőruhája van
Ø (BMW
=D) keréknyom a ház előtt
Ø akol
ajándékozási papírja is ott van
Ø ez
mind azt mutatja, hogy a herceg megszöktette Anikát
V. Megoldás:
Ø Olej
felégeti a számára legfontosabb dolgot, az akolt
Ø elpusztítja
azt, ami miatt elveszítette a lányát
Ø az
akol helyén marad egy fekete folt
Ø ez
a folt egy szégyenfolt Olej lelkén
Ø Anika:
o elviszi
ágyasnak a herceg
o erkölcsi
züllés, esetleg öngyilkosság à nem derül ki, mi lesz vele
Ø Matyi:
o csak
a romokat találja
o boldogtalan,
hiszen ő őszintén szerette a lányt à nem derül ki, mi lesz
vele
Ø Olej:
o elmenekül
o szenved
egész életében à
nem derül ki, mi lesz vele
*stíluselemek:
- romantikus: helyszín, szerelmi szál
- realista: saját jelen, kritika (hatalommal szemben), herceg jelleme (visszaél a hatalmával)
*Mikszáth nem objektív, érzelmileg Olej mellett áll
*Olej végső cselekedete, az akol felgyújtása egy olyan ember
tette, aki nem tud magának
megbocsátani végzetes hibája
miatt, és lelkiismeret-furdalása nem hagyja őt nyugodni
*önmagára mért súlyos büntetésében annak a morális embernek
a kétségbeesése nyilvánul
meg, aki nem tud becstelen módon
élni
Szegény Gélyi
János lovai
*A jó palócok kötetben
*cím:
- szegény: 2 jelentés
- János imádja lovait (Bokros, Tündér, Ráró, Villám)
*tér-idő:
- palóc falusi környezet
- rövid idejű történet
*téma: Gélyi János megakadályozza, hogy a felesége
megcsalja, de ez tragédiába torkollik
*szerkezet:
I.
Bevezetés:
Ø János
rajongva szereti lovait
Ø majdnem
annyira imádja őket, mint a feleségét
II. Bonyodalom: János meghallja, hogy a
felesége beszélget valakivel
III. Kibontakozás:
Ø János
hogyan éli meg ezeket
Ø a
lelki folyamat a lényeg
Ø zaklatott,
nem akarja elhinni, amit hallott
Ø „Eh,
bolondság.”:
o szabad
függőbeszéd
o az
író és a szereplő szerepe egymásba csúszik
o nem
tudni, ki mondja
Ø szubjektív
elbeszélő, átérzi a szereplők érzelmeit
Ø sok
kérdő mondat; kételyekkel van teli János
Ø Vér
Klára:
o beszélő
név
o bővérű;
szereti a férfiakat
o Klára
hazudik Jánosnak arról, hogy kivel beszélgetett
Ø János
keveset beszél (feszültségkeltés)
IV. Tetőpont:
Ø útközben
elhaladnak Csipke Sándor mellett
Ø Klára
leejti a fehér rózsát
Ø ez
azt jelentette Sándornak, hogy együtt tudnak majd lenni Klárával
Ø Gélyi
a szakadék fel vezeti a szekeret
Ø lovak:
o Bokros:
vad
o Tündér:
szépség, jóság
o Ráró:
tipikus lónév
o Villám:
gyors
V. Megoldás:
Ø nincs
konkrét megoldás, tovább kell gondolni
Ø valószínűleg
meghalnak
Ø balladai
vég: tragikus, kifejtetlen
*Mikszáth művei ma is sikeresek, több későbbi XX. századi
íróra is hatással voltak (pl. Esterházy Péter)
*Műveit hamar lefordították angolra, az amerikaiak is
szívesen olvassák, annak ellenére, hogy a kortárs műértők elmarasztalták
Mikszáthot
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése