5. töri tétel Vikitől

5. tétel

Az első ipari forradalom következményei

A mezőgazdaság kapitalizálódása

*Angliában már a 16-17. sz.-ban megindult a tőkés viszonyok térhódítása

*a 18. sz.-ban a földeket bekerítették (enclosure):

• a földek többsége a bérmunkát alkalmazó birtokosokhoz (arisztokraták, gazdag parasztok) került à mezőgazdasági termelés fejlődött
• trágyázás, vetésforgó, istállózó állattartás, fajtanemesítés, egyszerű gépek használata

• tagosítás: a szántók egy tagban történő kiadása à mindenki azt termelhette, amit szeretett volna (megszűnt a nyomáskényszer)
• sokan elvesztették addigi megélhetésüket; városokba költöztek, bérmunkát vállaltak

Ipari fellendülés

*manufaktúrák: bérmunkásokat foglalkoztató központosított üzemek

*textilipar:

• itt a leggyorsabb a technikai fejlesztés
• egyszerű mechanikus gépek (szövő- és fonógépek)

Feltalálók, nehézipar

*szén:

• Angliában felszínhez közeli szénmezők
• faállomány jelentős megfogyatkozása
• felszín alatti vizet ki kellett szivattyúzni – gőzzel hajtott szivattyúkkal

*gőzgép:

• James Watt: a gazdaság minden ágában használható gépi erőforrássá fejlesztette (1769)
• textiliparban (1787)
• széles körű ipari alkalmazás: fúrókat, fűrészeket, esztergákat hajtott
• bányászatban használt sínekre helyezték à gőzmozdony
• gyárak: gépekkel termelő nagyüzemek

Közlekedés

*a szállítás teljesítményét fokozni kell

*szárazföldi személyszállítás (postakocsijáratok) is fejlődött

*gőzhajózás (Fulton, 1807); azonban ez nem segített a szárazföldi szállítás fejlesztésében

*vasút:

• meghozta a közlekedés forradalmát
• első vasútvonal: Stephenson (1825)
• újabb területeket kapcsolt be a kereskedelembe
• gazdaság húzóágazata lett
• bányászatot, vaskohászatot, gépgyártást lendítette fel

Ipari forradalom

*az 1780-as években Angliában kibontakozó gazdasági fellendülés, melyben korszakalkotó technikai újítások születtek, illetve folytonossá vált a gazdaság bővülése

*a gépek gépekkel történő előállításának megjelenésével lezártnak tekintik (Angliában 1850

körül)

*nyugatról kelet felé

A társadalom átalakulása

*demográfiai robbanás:

• életkörülmények javulása
• halálozási arány csökken
• születések száma csökkenni kezdett (azért, mert a gyermekhalandóság csökkent)

*urbanizáció:

• városiasodás
• óriási népmozgás (migráció):

Ø  falvakból városokba

Ø  kisebb városokból a nagyobb városokba

• százezres, milliós városok jöttek létre
• rengeteg lakos:

Ø  lakásokat kellett építeni

Ø  tiszta ivóvizet kellett biztosítani

Ø  csatornázni kellett

Ø  szemetet el kellett szállítani

Ø  nem volt gyors folyamat à nyomornegyedekben a szegények

• speciális feladatú városrészek (kereskedelmi, ipari negyedek)
• a lakosság is elkülönült (szegregáció)

*a társadalmi helyzetet a vagyon határozta meg

*szélesedett a középréteg (kisebb vállalkozók, értelmiségiek)

*az ipari munkásság vált a legnépesebb társadalmi csoporttá

*a gazdasági fellendülés alapja a szabad verseny; aki nem tartotta a lépést, az tönkrement

*vállalkozók csökkentették a költségeket:

• gépesítettek
• napi 14 órás munkaidőt követeltek
• nőket és gyerekeket dolgoztattak

Politikai mozgalmak

Géprombolás

*munkások mozgalma

*úgy érezték, a gépek elveszik a munkájukat

*a kormányok keményen visszaszorították

*1824, Anglia: törvény, hogy a munkások szakszervezeteket (trade union) hozhatnak létre: az

ország egyes iparágaiban alkalmazott bérmunkások tartós egyesületei

Chartizmus

*a munkások sokáig beszüntették a munkát (sztrájk); céljaik:

• bérek emelése
• rövidebb munkaidő
• fizetett szabadság
• munkavédelem
• választójog elérése

*a munkások a parlamenti képviselettől remélték a megoldást

*követeléseiket petícióba (charta) foglalták à chartizmus

*gyári törvények:

• 1819-1847 között
• korlátozták a női és a gyermekmunkát
• 10órás munkaidő

Utópista szocializmus

*munkásokkal való szolidaritás: segítő szándékú közösségvállalás

*gondolkodók:

• Saint Simon
• Fourier [furjé]
• Owen
• elméletük:

Ø  ideális társadalom felvázolása a munkásság helyzetének javítása érdekében

Ø  vagyoni egyenlőség, verseny kiiktatása

Ø  zárt közösségek kialakítása

Ø  az embereknek el kell vetniük az önzést, a szerzési vágyat és az egyéni boldogságra való törekvést

Ø  a gyakorlatban életképtelen elméletek à utópista

*szocializmus (közösségi): azok az eszmeáramlatok, amelyek a társadalmi problémákat a

magántulajdon korlátozásával és a közösség (állam) szerepének növelésével kívánták megoldani

Marxizmus

*megszülettek a társadalom erőszakos átalakítását megfogalmazó irányzatok

*marxista elmélet: Karl Marx, Friedrich Engels

*Kommunisták Szövetsége

• 1847-ben hozták létre
• 1848: Kommunista Kiáltvány: elveiket és céljaikat tartalmazza

*kizsákmányolástól mentes társadalom

*osztályharc:

• a történelmet az ellentétes erők harcaként fogta fel Marx (pl. rabszolgatartók-rabszolgák, földesurak-jobbágyok)
• az emberiség fejlődését az osztályharcok viszik előre
• Marx saját korát elemezve megállapította, hogy a társadalom 2 egymással szembenálló osztályra oszlik:

Ø  tulajdonos burzsoázia

Ø  nincstelen proletariátus

• a proletariátus győzelme:

Ø  proletárforradalommal képzelte el

Ø  a győztes proletariátus diktatúrát gyakorol addig, amíg a magántulajdon megszüntetésével fel nem számolja a többi osztályt

Ø  az új társadalomban nincs magántulajdon à megszűnik a kizsákmányolás

Ø  az emberek csak valós szükségleteik szerint akarnak részesedni mindenből

• más elméletek is születtek a társadalom átalakításának érdekében, ám ezek közül a marxista elmélet volt a legkidolgozottabb