7. töri tétel Vikitől

7. tétel

A római köztársaság válsága, átmenet az egyeduralomba

A hódítások és hatásaik

*pun háborúk:

• hatalmas területet birtokolt a Római Birodalom
• provinciák: tartományok (pl.: Szicília, Makedónia, Achaia /Hellász/)
• Földközi-tenger nyugati medencéjét meghódította Róma

*a kereskedők sok pénzre tettek szert a provinciák jóvoltából:

• kereskedelmi haszon
• adóbérlet: a kereskedő megfizette az államnak (akár több évre előre) a provinciára kivetett adót, amit aztán maga szedett be; gyakran az adózásra magas kamatú kölcsönt is adott a provincialakóknak

*aki szállítással, adóbérlettel foglalkozott, nem vállalhatott hivatalt

*így létrejött egy új réteg, a lovagrend

Válságtünetek

Gazdasági problémák

*a kereskedők sok pénzre tettek szert

*senatori rend:

• politikai irányítást kézben tartó földbirtokosok
• latifundium: a meghódított területeken nagybirtokokat alakítottak ki

*rabszolgák:

• hódítások miatt egyre több lett
• így az áruk csökkent, de az olcsó munkaerő alkalmazása kifizetődővé vált
• elterjedt a rabszolgatartás
• a rabszolgákat kihasználó nagybirtokosok miatt sok parasztcsalád tönkrement, elveszítették földjeiket
• a háború idején a parasztok katonáskodtak, így nem tudták művelni földjeiket

Társadalmi problémák

*antik proletariátus:

• eladósodott parasztok, nincstelenek, a plebejusok lesüllyedt rétege
• Rómába költöztek; loptak, csaltak, eladták szavazati jogukat
• Panem et circenses: "Kenyeret és cirkuszt"; a római proletariátus elégedetlenségének mérséklésére, a zavargások megelőzésére szervezett ingyenes gabonaosztás és cirkuszi játékok

*a lovagrend politikai jogokat akar

*patríciusok: az ager publicus (közföld) nagy részét ők bérlik (megszegik a Licinius-Sextius törvényt, amely megszabta az ager publicusból bérelhető föld nagyságát)

*nő a rabszolgák száma, ami később felkelésekhez vezet majd

Politikai problémák

*kevés az 1éves hivatalnokság, hiszen így nehéz egy hosszabb kimenetelű tervet

megvalósítani

*jogviszonyproblémák:

• plebejusok és patríciusok jogai is különböztek
• római polgárjog:

Ø  szavazat, tisztségviselés

Ø  szabad házasságkötés, tulajdonszerzés

• szövetségesek jogai:

Ø  eltérő jogokat kaptak

Ø  Divide et impera: „Oszd meg és uralkodj”; Róma a legyőzött és meghódított népekkel eltérő tartalmú békét kötött, hogy azok inkább egymás ellen forduljanak, és ne foghassanak össze Róma ellen

• a provinciák jogai:

Ø  sokkal kevesebb jogot kaptak

Ø  Róma állampolgárainál alacsonyabb társadalmi rétegnek tekintették őket

A hadsereg válsága

• a parasztok elvesztették földjüket, így alacsonyabb osztályba kerültek
• így nem minden paraszt volt köteles katonáskodni, ez utánpótláshiányt eredményezett a seregben

Új rétegek /(a hagyma réteges =D)/

*lovagrend: nagy vagyonnal rendelkező, de a politikában közvetlenül nem szereplő réteg

(törvény miatt nem vállalhattak hivatalt)

*nobilitas: vagyon szerinti osztály, a patríciusok és a gazdag plebejusok összeolvadásával

kialakult társadalmi réteg

*proletárok: a tönkrement parasztokból kialakult réteg

Polgárháború

*2 politikai erő:

• optimaták: a senatori rendet képviselték, és a köztársasági hagyományokra hivatkoztak
• néppárt: a lovagrendhez kapcsolódott; a nép érdekeit vették figyelembe (pl. földosztást követeltek)

*mindkét irányzat a hatalmat akarta megszerezni

Reformkísérletek

Tiberius Gracchus

*néptribunus (Kr. e. 133.)

*a parasztság régi állapotát akarta visszaállítani

*felújította a Licinius-féle földtörvényt

*a földeket kisbirtokok formájában akarta felosztani a parasztok között

*tiltotta ezen kisbirtokok eladását

*a senatori rendnek ez nem tetszett

*újra néptribunus akart lenni à híveivel együtt megölték

Caius Gracchus

*néptribunus (Kr. e. 123.)

*a lovagokra támaszkodott: jövedelmüket növelte, lovagrendi bíróságot hozott létre

*földet ajánlott a nincsteleneknek a Karthago területén kialakított provinciában

*az itáliai szövetségeseknek római polgárjogot akart adni; a plebsnek ez nem tetszett

*az ellentábor ezt kihasználta; híveit lemészárolták, ő pedig öngyilkos lett

Marius

*parasztság:

• tönkremenetelét nem sikerült megállítani
• a hadsereg zömét ők adták
• így csökkent a hadra foghatók száma

*Mariust bízták meg a hadsereg vezetésével

*zsoldos hadsereget hozott létre:

• vagyontalan római polgárokból (régebben a vagyonosból állt a sereg)
• 16 évig szolgáltak
• felszerelés, zsold, ellátás
• a veteránok (leszerelő katonák) földhöz jutottak
• rendszeres kiképzés, egységes fegyverzet
• szervezeti és harcászati újítások

Livius Drusus

*a legnehezebb kérdés még mindig a földkérdés volt

*Livius Drusus néptribunus felújította a földosztást (Kr.e. 91.)

*a szövetségesek egyenjogúsítására is javaslatot tett

*a senatus azonban ellenállt, majd Livius Drusus meggyilkolása az itáliai szövetségesek háborújához vezetett

*Róma megadta a római polgárjogot a szövetségeseknek is a „Divide et impera” alapján

Sulla

*a senatori párt vezére

*Kis-Ázsiába küldték; a néppártiak Sullát (távollétében) leváltották Mariusra

*Sulla Róma ellen vonult zsoldosaival, és legyőzte a néppártiakat

*korlátozta a néptribunusok jogait

*békét kötött Keleten

*hazatérve korlátlan időre diktátorrá választotta magát

*proscriptio: feketelista; akinek a neve ezen szerepelt, azt bárki büntetlenül megölhette vagy

feladhatta

*a senatus létszámát 300-ról 600-ra növelte (saját híveiből)

*Kr. e. 79-ben lemondott

*a köztársaság és a senatori rend védelmében gyakorolt diktatúrát, azonban a köztársaság nem szilárdult meg; épp a köztársaság megdöntésére mutatott példát Sulla

Rabszolgafelkelések

*rabszolgák:

• nem emberek, hanem beszélő szerszámok
• helyzetük az értéküktől függött; kereslet-kínálat törvénye mellett az határozta meg, hogy rendelkeztek-e szaktudással

• agyonhajszolták őket
• télen kevés ennivalót kaptak
• a képzettebbek a városokban dolgoztak
• a bányákban, a gályákon is dolgoztak; gyorsan meghaltak
• sajátos rabszolgatípus: gladiátorok:

Ø  kiképzőiskolában készítették fel őket az egymás elleni, illetve a vadállatokkal vívott küzdelmekre

Ø  Rómaiak egyik leglátványosabb szórakozása volt élethalálharcuk

*Spartacus:

• Kr. e. 73-71. a legjelentősebb rabszolgafelkelés (jártasak a fegyverhasználatban; polgárháborús körülmények)
• kezdetben nem vették komolyan a rómaiak, így rengetegen csatlakoztak
• Spartacus Capuából indult észak felé, majd délnek fordult
• néhány győzelem után azonban Crassus és Pompeius Brundisium közelében leverte a felkelést

*a köztársaság további gyengülése:

• a túlélők nagy részét keresztrefeszítették a Via Appia mentén, egyfajta elrettentésként
• Crassus és Pompeius befolyása erősödött