4. tétel
Demográfiai változások a honfoglalástól a
18. századig
A honfoglalás
(895-907)
*Belső-Ázsiából indult ki a népességmozgás
*a hunok vándorlásának oka:
- új területeket akartak szerezni
- a besenyők támadták őket
*a honfoglalók kb. 500ezren voltak:
- több csoportban érkeztek (Békás-szoros, Vereckei-hágó, Tatár-szoros)
- vezetőjük: Árpád
- szakrális gyilkosság: Álmost megölték
Ø
túl öreg volt
Ø
ő volt a bűnbak a besenyő támadások miatt
*betelepülés után felbomlottak a törzsi keretek
Életmódváltozás
*a nomád életmódról áttértek a letelepült életmódra
*az Alföldön
telepedtek le; nagyállattenyésztő életformát folytattak (szarvasmarha, juh, ló,
sertés)
*jellemző volt még a baromfitartás, a halászat, és az
előkelők körében a vadászat
*földművelés:
- használtak ekét, sarlót, kézimalmot, kaszát, talajváltó földművelési rendszert
- fontosabb vetemények: búza, árpa, köles
*a
nagyállattartó tevékenység során alakult ki a jurta: rácsos falú, nemezzel borított, kupolás
sátor; az évszakok változása miatt kialakult sztyeppi, költözködő
életmódhoz volt praktikus
*nőtt a népesség:
- nőtt az életszínvonal
- István támogatja a betelepülőket
- hospesek, szászok telepednek le
Visszaesés a
tatárjárás és a török hódoltság idején
Tatárjárás
*a tatárok
veszélyét nem tudták kellő súllyal felmérni a magyarok; az ország külső
segítség nélkül szállt szembe velük
*a kunok kivonultak az országból
*a magyarok magukra maradtak; 1241. április 11-én a
Muhi-csatában vereséget szenvedtek
*a tatárok
elfoglalták az országot, azonban 1242 márciusában váratlanul kivonultak az
országból
*a tatárjárás hatalmas emberveszteséget okozottà50-20%-ra
csökkent a népesség
*IV. Béla megpróbálta pótolni a veszteségeket:
- visszahívta a kunokat
- ekkor települtek le a jászok
- nőtt az Erdélybe települő oláhok, románok száma
- betelepültek a csehek, lengyelek is
Török hódoltság
*a török támadásra a magyarok nem készültek fel, csekély
haderő gyűlt össze
*a szultáni had viszont nagy erejű volt
*1526. Mohácsi csata: 2 óra alatt győztek a törökök
*a győzelem után a szultán elfoglalta Budát; több 10ezer
foglyot vitt ki az országból
*a 16. sz. végére Magyarország lakóinak száma 3,3-3,5 millió
fő
*legnagyobb mértékben a Délvidék, az Alföld, a Dél-Dunántúl
pusztult
- délre szerbek költöztek
- Erdélybe románok
- a Felvidékre morvák és lengyelek
Hospesmozgalom
*hospes:
a túlnépesedés következtében
kiváltságokért, szabad földterületekért Közép-Európába vándorolt parasztok és
polgárok
*a hospesek elősegítették a társadalmi és a gazdasági
fejlődést
Az ország
benépesítése 1711 után
*a demográfiai mélypont 1711 után volt
- háborúk
- éhínség
- járványok (utolsó jelentős pestisjárvány a 18. sz. közepén)
*a 18. század végére az ország népessége megközelítette a
10millió főt
- emelkedő népszaporulat
- bevándorlások:
Ø a
szabad földterületek sokakat csábítottak a betelepülésre
Ø szervezett:
o az
udvar és a nagybirtokosok ösztönözték
o katolikus
németek (svábok)
Ø öntevékeny:
o lengyelek,
ruszinok, románok
Ø belső
vándorlás (migráció):
o hegyvidékek
magyar, szlovák és román lakossága megindult az ország belső vidékei felé
o ennek
következtében az ország középső vidékein a magyarság megőrizte számbeli
többségét
*az ország etnikai viszonyai megváltoztak
- a magyarság aránya a 15. sz.-i 80%-ról 40-42%-ra esett vissza
- Magyarország soknemzetiségű országgá vált
Etnikai tömbök
Magyarok
*teljes társadalom
*a társadalom élén az arisztokrácia és a nemesség állt
*a magyarok nagy része paraszt volt
Szlovákok
*zömében a Felvidéken éltek
*többségük jobbágy volt
*vékony kispolgári mesterréteg (drótos, üveges)
*csonka társadalom
Ruszinok
*kárpátukránok
*Kárpátalja hegyvidékein éltek
*csonkatársadalom
*vékony értelmiségi réteg (görögkeleti papság)
Románok
*többségbe kerültek Erdélyben
*csonkatársadalom
*vezető réteg: görög katolikus papság
Szerbek
*délen, a határőrvidéken éltek
*a határőrvidéken kívül élők zöme jobbágy, kisebb része
kereskedő
*erős szerb görögkeleti egyház
*társadalom élén a papság és katonatisztek
*hiányzott a klasszikus vezető réteg
Németek
*3 csoport:
- svábok:
Ø katolikusok
Ø paraszti
sorban élők
- német polgárság:
Ø városokban
laktak
Ø evangélikusok
- szászok:
Ø Szepesség,
Szászföld
Ø döntően
iparos, kereskedő, értelmiségi csoportok
Ø evangélikusok
Horvátok
*a magyar közjog elismerte Horvátország különállását
Magyarországon belül
*a horvát nemességet külön nemesi nemzetnek tekintették
*a magyarhoz hasonló szerkezetű, teljes társadalmat alkottak
Kisebb népcsoportok
*cigányság
*zsidóság (Magyarországon elsősorban a kereskedelembe
kapcsolódtak be)
Nemzetiségi kérdés
*hungarus
tudat: Magyarország lakóit a 18. sz.
végéig önazonosság tudat jellemezte társadalmi különbségre való tekintet nélkül
*a reformkor
elterjesztette a nacionalizmust (fő célja az egy nemzethez tartozók egy
államban való egyesítése)
*a magyar liberális vezetők célja a nemzetállam létrehozása
volt
- a magyar nyelv ügyéért harcoltak
- törekedtek a nemzetiségek magyarosítására
*Magyarország ekkor politikai nemzet ßà a nemzetiségek
autonómiát akartak
*nemzetiségi mozgalmak:
- élükön egyházi értelmiségek (kivéve a horvátoknál)
- céljuk a nemzeti keretek kiterjesztése
Napjainkig ható
probléma
*a nemzetiségek
autonómiát követeltek; Trianon idején megkapták, különválhattak Magyarországtól
*azonban azokon
a területeken, amelyeken a nemzetiségek éltek, nagy számban voltak magyarok is
*a határon túli
magyarok egyik napról a másikra kerültek át egy idegen országhoz; most ők élik
meg ugyanazt a problémát, mint régebben a magyarországi nemzetiségek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése