Kriszta homéroszi eposzok tétele (Ofő láttamozta)

Homéroszi eposzok

Az európai kultúra Homérosz eposzaiból építkezik. (Iliász, Odüsszeia)

Homéroszi kérdés:

• Élt-e egyáltalán ilyen nevű szerző?
• Egy szerző írta-e a két eposzt? Feltehetőleg nem, mert értékrendszerének eltérése legalább egy emberöltőnyi időkülönbséget feltételez.
• Saját szerzői leleménye-e a két eposz? Valószínűleg nem önálló alkotás, hanem szájhagyomány útján terjedő népi hősénekek lejegyzése.

Az eposz verses, nagyepikai műfaj, hőse természetfeletti tulajdonságokkal rendelkezik; az egész közösség számára jelentős tettet hajt végre; útja során az istenek segítik vagy gátolják.

Az Iliász és az Odüsszeia cselekménye a trójai mondakörhöz kapcsolódik, melyről a kutatók úgy vélik, hiteles történeti alapja van. Az Iliász helymegjelöléseit követve találta meg és tárta fel Heinrich Schliemann Tróját.

Az eposzhoz tartozik 9 eposzi kellék:

1.      Invokáció/segélykérés, az eposz kezdősora, melyben az elbeszélő a múzsát szólítja meg (a görögöknél Ő Kalliopé).

2.      Propozíció/tárgymegjelölés: az Iliász témája Akhilleusz haragja, amely a trójai mondakör egy epizódja csupán, az Iliászban mégis eposzformáló esemény.

3.      Enumeráció/katalógus/seregszemle: a küzdő felek felsorolása meghatározott szempontok alapján (pl. hajókatalógus, istenek katalógusa).

4.      In medias res/a dolgok közepébe vágó kezdés: Az Iliász a trójai háború 10. évének 52 napját beszéli el. Az Odüsszeia Odüsszeusz bolyongásának 10. évéből 41 nap történetét beszéli el. Az Iliászhoz hasonlóan él az in medias res kezdéssel, de Odüsszeusz a phaiákok szigetén beszéli el kalandjait, vagyis az eposz cselekményeinek előzményeit.

5.      Deus ex machina/isteni beavatkozás: az eposzokban az emberi világ történéseivel párhuzamosan az isteni világ történései is jelen vannak. Vagyis az eposz világképe kettős (duális). Az Odüsszeiában az isteni beavatkozás szerepe lényegesen kisebb, mint az Iliászban. Az istenek csak külső szemlélők, nem ők alakítják a sorsot, az emberek önnön vétkeikért szenvednek, az istenek alaptalanul vádolják. Míg az Iliászban az isteneken múlik minden, az emberek csak játékszerek, személyesen beleavatkoznak a csatába, akár meg is sebesülnek.

6.      Epitheton ornans/állandó jelző: Akhilleusznak 46 állandó jelzője van (pl.: bátor vitéz, isteni származású) Odüsszeusznak pedig 33 (isteni hős, isteni férfi, leleményes, tűrőlelkű).

7.      Anticipáció/jóslat: később bekövetkező fontos eseményre való utalás a cselekmény egy korábbi pontján, pl. az Iliászban előre megjósolt Akhilleusz halála és Trója bukása

8.       Epikus hasonlat: az eposz egyik legjellemzőbb poétikai eszköze, történetet foglal magában.

9.      Retardáció/késleltetés: az eposz egyik jellegzetes feszültségkeltő eszköze. Általában a cselekményt döntően befolyásoló esemény híre késve jut el a leginkább érintetthez, pl. Patroklosz halála a 16. énekben történik, de Akhilleusz csak a 18. ének elején szerez tudomást róla.

10.  Peroratio/berekesztés

11.  Toposz/közhely: Az utazás-és a hajó-toposz a tapasztalatszerzés, tanulás, megismerés toposza. A sziget az elzárkózás és boldogság toposza. Ezek a mai napig az európai irodalom meghatározó toposzai.

Iliász:

·         i.e. 8. század

·         Idő: Trójai háború (a háború 10. évének 52 napja)

·         Téma: Akhilleusz haragja

·         Mitikus ok à trójai mondakör (Parisz megsérti a vendégjogot, megszökteti Helenét, stb)

Valójában gazdasági céllal folyt a háború

·         Szerkezet: lineáris
24 ének hexameterekben

·         Legfontosabb értékek: harag, bosszú, hírnév, dicsőség (az utóbbi 2 még az életnél is fontosabb)

·         Istenek szerepe: mindentudóak, néhol nevetségesek

Akhilleusz:

·         Az Iliász főhőse

·         isteni sarj (anyja Poszeidón lánya Thetisz, apja földi férfi, Péleusz)

·         Az Iliász első énekében megharagszik Agamemnónra, mert elvette tőle Briszéiszt, a rabszolgáját à megbecsülését, hírnevét csorbította. 
Ezek a hősi világ alapvető erkölcsi értékei, tehát haragja jogos.
Magatartása mégis kétes értékű: elvileg a hírnév a közösség érdekében végrehajtott tettel jár, Akhilleusz pedig éppen ártalmára van a közösségnek azzal, hogy visszavonul a harctól, sőt a sereg romlását kívánja.

·         Mindent feláldoz hírnevéért, azt a közösséget is, amely megbecsülte őt.

·         Tudatosan választja sorsát, (egy jóslat szerint ugyanis Akhilleusz választhat a hosszú, nyugodt, feledésbe merülő élet és a rövid, de híres élet között. Akhilleusz a dicsőséget, hírnevet választja, amely mutatja, hogy az eposzvilág értékrendjében a hősi hírnév a legnagyobb érték.

·         Héroszerkölcse, vagyis a harcban való férfias helytállása, bátorsága nemzedékek példájává vált.

·         Öntörvényű személyiség, ő az egyetlen, aki egyedül dönt, az egyedüli változó jelleme az eposznak.

·         Ellentétben áll Odüsszeusszal, akinek az élet a legfőbb érték, a kíváncsiság hajtja. Fizikai erejénél fontosabb szerepet tölt be a józan esze. Haza szeretne jutni a családjához.

Homérosz a korabeli görögség társadalmi viszonyait is bemutatja az eposz arisztokratikus szemléletmódjával, az eposz eseménytörténetében közrendű emberek nem játszanak szerepet. A görögség és a trójaiak között morális különbség nincs.
Az eposzi cselekmény szempontjából meghatározó az 1. és a 18. ének, ugyanis mindkét ének a tett, sérelem, bánat, anyai vigasz szerkezeti sémára épül.
Az Iliász leghíresebb epizódja Akhilleusz pajzsának bemutatása. (Az epizód epikus művek olyan részlete, amely nem viszi előre a cselekményt, árnyalhatja a jellemeket.) valószínűleg i.e. 4. sz.-i betoldás az eposzba

A két eposz értékvilágának átrendeződése mögött minden bizonnyal a görög társadalomban bekövetkező változás áll.

Homérosz eposzai nagy hatással voltak az utókorra, pl. Vergiliusra, Zrínyira vagy Babitsra. A reneszánsz érdeklődése is erre fordul.

A végén ismételd meg a toposzait, azt, h. Odüsszeusz mit képvisel Dante Isteni színjátékában – kíváncsi, ismeretekre akar szert tenni- esetleg utalhatsz a Trója c. filmreJ)