17. irodalom tétel Vikitől

17. tétel

Madách Imre – Az ember tragédiája

*Egyművű szerzőnek tekintjük

*Az ember tragédiája:

• nemzeti drámáink egyike
• a magyar dráma etalonja (mintapéldája)
• több fordítás (témája az egész emberiséget érinti)

*2 nő az életében:

• Majtényi Anna (édesanya; jó viszony; pozitív női szereplőket mintázta róla Madách)
• Fráter Erzsébet (feleség; rossz házasság; ő adta a negatív női szerepek mintáját)

Az ember tragédiája

*először Aranynak küldte el, aki megmondta neki, mit javítson ki

*cím:

• általánosít
• tragédia: drámai műfaj; értékvesztés

*műfaj:

• drámai költemény/emberiségköltemény/lírai dráma/könyvdráma: a XIX. sz. jellemző műfaja. Általában olvasásra szánt drámai mű, melynek középpontjában filozófiai kérdések állnak. Jellemzője, hogy a gondolatiság elnyomhatja a cselekményességet. Az emberi lét, a történelem végső kérdéseire keresi a választ, világának megformálásához mítoszi elemeket is felhasznál. Tipikusan romantikus műfaj. Több műnem sajátossága.
• Pl.: Faust, Csongor és Tünde

*szerkezet:

• 15 színből áll
• biblikus keretszínek: 1., 2., 15.
• 1. szín: menny
• 2. szín: Paradicsom (Föld)
• 1-2. szín is bizonyítja: kétszintes dráma, mert a Földön és a mennyben is játszódik
• a bibliai témát dolgozza fel
• Ádám álma
• álomszínek: történelmet – jelent – jövőt mutatják
• időben és térben is véges és végtelen
• álomszínek:

        I.      szín:

Ø  az angyalok kara dicsőíti az Urat

Ø  Lucifer (=fényt hozó) is angyal, de ő nem borul le előtte

Ø  semmi anyagból való nem kapcsolódik az égi szférához (eszme, erő, jóság)

Ø  Madách deista szemlélete is megjelenik (Isten megteremtette a világot, de működésébe nem szól bele)

Ø  Lucifer a gonoszt képviseli, de racionális tudással rendelkezik (hűvös ész)

Ø  a fő konfliktus Lucifer és az Úr között van, de ez később háttérbe szorul

Ø  Lucifer szerint a teremtés nem tökéletes; az ember csak eszköz Lucifer kezében, hogy ezt bebizonyítsa

Ø  Lucifer szerint egyenrangú az Istennel

Be van fejezve a nagy mű, igen.                 Lucifer volt e gátnak a neve,

A gép forog, az alkotó pihen.                      Ki a tagadás ősi szelleme. –

                                                                       Győztél felettem, mert az végzetem,

                                                                       Hogy harcaimban bukjam szüntelen,

                                                                       De új erővel felkeljek megint.

     II.      szín:

Ø  Éden

Ø  Lucifer + Ádám + Éva: nem jellemek, hanem allegorikus figurák

Ø  allegória: elvont gondolat képi megjelenítése, a képi sík teljesen megfeleltethető a gondolati síknak

Ø  a boldog tudatlanságban élnek

Ø  Lucifer ráveszi Évát, hogy szakítson a tudás fájáról

Ø  Éva: hiúság, érzelmek

Ø  Ádámnak (=ész) van feltétel nélküli hite, de kíváncsi arra, amit Lucifer mond

Ø  Ádám és Lucifer komplementerei egymásnak (kiegészítő ellentétek)

   III.      szín:

Ø  Paradicsomon kívül, a Földön

Ø  Ádám monológja: Isten már nem gondoskodik róluk, maguknak kell boldogulniuk

Ø  Éva: „s így közénk varázslom / A vesztett Édent.”

Ø  Ádám és Éva megbánták, hogy ettek a gyümölcsből

Ø  Ádám nagyon kíváncsi, hogy mi lesz az emberiség sorsa

Ø  Lucifer álmot visz rájuk, befolyásolja az álmukat

   IV.      szín:

Ø  Egyiptom

Ø  Ádám: fáraó

Ø  Lucifer: tanácsadó

Ø  Ádám hisz a hatalomban

Ø  elégedett hatalmával, de mégsem boldog; azonban a dicsőség számít neki

Ø  bejön a csarnokba a haldokló rabszolga, és annak neje (Éva)

Ø  Ádám rájön, hogy az egyénnek kell szolgálnia a közösséget

Ø  Éva mások iránt érzékennyé teszi Ádámot

     V.      szín:

Ø  Athén

Ø  Ádám: Miltiádész

Ø  Éva: Miltiádész felesége; érzelmi lény

Ø  Ádám rájön, hogy a nép még nem tud élni a népuralommal; könnyen befolyásolható

Ø  demagógia: népámítás

Ø  Miltiádészt kivégzik à hagyja, mert hisz a népuralomban

   VI.      szín:

Ø  Róma

Ø  Ádám a hedonizmusban hisz (elvtelenül élvezni az életet)

Ø  Ádám a végén csak az Úrban hisz; mivel gondolkodó alak, képtelen elvtelenül élni

VII.      szín:

Ø  Konstantinápoly; lovagkor

Ø  ebben a világban a másként gondolkodót halálra ítélik, meghiúsul a testvériség eszméje

Ø  a nő sehogy sem lehet boldog (testi vágyak vagy erény a fontos à mindenképp boldogtalan)

Ø  Ádám kiábrándul a szeretetből és a testvériségből

VIII.      szín:

Ø  Prága (I.)

Ø  Ádám: Kepler (tudós, csillagász)

Ø  Éva: Borbála, Kepler felesége

Ø  Lucifer: Kepler tanítványa

Ø  Ádámot a hatalom áltudományos tevékenységre kényszeríti (horoszkóp); megzsarolható anyján és feleségén keresztül

Ø  Évának pénz kell, így Keplernek ki kell szolgálnia a császárt

Ø  Kepler: tudomány ßà világ: pénz, rang

   IX.      szín:

Ø  Párizs

Ø  az álomszínek felezőpontja; a mű arany metszéspontja

Ø  Ádám ebben a színben nem ábrándul ki

Ø  Lucifer nem irányítja ezt a színt

Ø  álom az álomban

Ø  nem az előző szín végén tudjuk meg, hogy Ádám elaludt, hanem a következő elején

Ø  Ádám: Danton

Ø  szabadság, egyenlőség, testvériség

Ø  Dantont a nép elítéli (nemesekkel állt szóba)

Ø  nő: szeretet, érzelmek (őt is megölik)

Ø  márki nő: minden megvan benne, ami a nőt nővé teszi

Ø  polgárnő: ösztönnő; a nőiség lényege nincs meg benne

Ø  a szín végén a nép ítéli el Dantont

     X.      szín:

Ø  Prága (II.)

Ø  itt derül ki, hogy Kepler elaludt

Ø  „Ezúttal a nyakazás elmarad.” à Lucifer tudja, mit álmodott Kepler

Ø  Kepler hisz az emberi tudásban

Ø  a forradalom sok véráldozattal jár, de előremozdítja az emberiség fejlődését (ezért nem ábrándult ki a 9. színben)

   XI.      szín:

Ø  London; Madách jelene

Ø  eltorzult világ és emberek

Ø  Ádám ékszert ad Évának

Ø  Évában nincs empátia, az akasztáson a nőiségével akar ragyogni

Ø  a gonosznak a jóval és az érzelemmel szemben nincs hatalma

Ø  Ádám ismét kiábrándul; a szabadversenyes kapitalizmusban nincs testvériség és egyenlőség

XII.      szín:

Ø  Falanszter

Ø  mindenki egyenlő, egyforma

Ø  Ádám csalódott a tudományban is

Ø  isteni szerepre tör az ember (teremtés) à bünteti az úr; a lombik eltörik

Ø  történelmi figurák: számokként, nincs nevük, nincs egyéniség

Ø  a tudomány irányítja a világot, de a büntetések nevetségesek, nem tekintik felnőttnek az embert

Ø  Ádám és Éva egymásba szeretnek

Ø  Éva szerető anya

Ø  érzelmek és a család nem érték

XIII.      szín:

Ø  űr

Ø  Ádám el akar szakadni az anyagi világtól

Ø  a Föld szelleme visszahívja

Ø  az emberi élet célja a halál, értelme a küzdés

Szerelem és küzdés nélkűl mit ér                A cél voltaképp mi is?

A lét?                                                            A cél, megszünte a dicső csatának,

                                                                                  A cél halál, az élet küzdelem,

                                                                                  S az ember célja e küzdés maga.

XIV.      szín:

Ø  eszkimók világa

Ø  az eszkimó Istennek nézi Ádámot

Ø  az eszkimónak csak a vadászat számít

Ø  az ember állattá aljasul, vegetatív létet él

Ø  nő (Éva): torzult, nem nőies

Szörnyű világ! – Csupán meghalni jó.

XV.      szín:

Ø  keretszín

Ø  a 3. szín vidéke

Ø  Ádám felébred, öngyilkos akar lenni

Ø  végigtekintve az emberiségen úgy gondolja, hogy ezt nem szabad hagyni

Ø  Éva gyermeket vár

Ø  hite miatt nem lesz öngyilkos, csak Isten vethet véget az életnek

Ø  Ádám kérdései Istenhez:

o   Van-e élet a halál után?

o   Fejlődik-e az emberiség, vagy a körkörösség uralkodik?

o   Van-e értelme az egyénnek feláldoznia magát a közösségért?

o   Villám: gyors

Ø  az Úr nem mondja el a válaszokat, mert akkor Ádám nem lenne tisztességes

Ø  nő: harmonikus élet, érzelmek, szépség

Ø  Lucifer: gát, ellenerő, amit le kell küzdeni

Ø  ember: szabad akarat, választhat jó és rossz közül

Ne kérdd

Tovább a titkot, mit jótékonyan

Takart el istenkéz vágyó szemedtől.

Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál!

*kérdéskörök a drámában:

• nagy eszmék sorsa a történelemben, érdemes-e hinni bennük?
• egyén és közösség viszonya a történelem során
• férfi-nő viszony
• tudomány szerepe az ember életében
• szabad akarat kérdése