1. töri tétel Vikitől

1. tétel

A feudális gazdaság jellemzői Nyugat-Európában a XI-XIX. sz.-ban

Agrárforradalom

*előzmények:

• a Római Birodalom utolsó századában gazdasági hanyatlás
• Nyugat-Európában éhínség, belső háborúskodás
• elpusztultak a városok
• visszaszorult az árutermelés

*talajváltó gazdálkodás:

• földterületnek mindig csak egy kis részét használták ki
• a földterületeket a kimerülésig művelték
• alacsony hozam; csak kevés embert tudott eltartani ez a módszer

*kétnyomásos gazdálkodás:

• a termőföld felét bevetették
• a termőföld másik felét pihentették, ahol az állatok legeltek (ugar)
• sokkal jobban ki tudták használni a földeket

*háromnyomásos gazdálkodás:

• a termőföldet 3 részre osztották: ugar, tavaszi gabona, őszi gabona
• a funkciók évente cserélődtek

*új eszközök:

• csoroszlyás, kormánylemezes, nehéz fordítóeke
• borona
• szügyhám

*a módszerek terjesztésében jelentős szerepet játszottak a kivándorló telepesek, a hospesek (vendégek)

*egyre több felesleg à meghatározó lett az árutermelés és a pénzgazdálkodás

*hasznosították a vízi energiát is: vízimalom

*a malmokat széles körben hasznosították: gabona őrlése, fűrészelés

A feudalizmus kialakulása

*a hatalom alapja ekkoriban a földbirtok volt

*az új uralkodó réteg a régi római nagybirtokosokból és a germán törzsfőkből alakult ki

*a hatalom biztosítása érdekében a királyok szétosztották birtokaikat híveik között:

• hűbérbirtok:

Ø  kezdetben visszakerült az adományozóhoz (pl. a megadományozott halála miatt): benefícium

Ø  később örökölhető, továbbadható lett: feudum

• fegyveres szolgálatot kértek cserébe
• vazallusok (hűbéresek): azok, akik a földeket kapták

*hűbéri lánc:

• hierarchikus rend
• csak az uralkodó réteg tagjai között
• senior: hűbérúr, vazallus: hűbéres
• hűbéri eskü: kölcsönös fogadalom a kötelességek teljesítésére senior és vazallus között

A jobbágyság

*a korábbi rabszolgák, a colonusok és a szabad germán parasztok összeolvadásával alakult ki

*csak használója volt a földnek

*telkét szabadon örökíthette, eladhatta, emiatt különböző szolgáltatásokkal tartozott a föld tulajdonosának

*jobbágyterhek:

• robot a majorságon (a földesúr saját kezelésében maradt birtokrész; allódium)
• a termény egy részének beszolgáltatása vagy pénzadó
• ajándék

*a jobbágyok ezen kívül katonai szolgálattal tartoztak a királynak (háború idején kötelesek voltak hadba lépni)

*a jobbágyok nem voltak jogképesek

A városok újjáéledése

*a mezőgazdasági fejlődés hatására nőtt az életszínvonal à nőtt a népesség

*először a távolsági kereskedők alapítottak közösségeket

*ezekhez csatlakoztak a kézművesek

*az első városok Észak-Itáliában, valamint Franciaországban jöttek létre, önrendelkezési jogot nyerve

*városi önkormányzat, kiváltságok:

• szabad bíróválasztás és bíráskodás
• egy összegben rótták le adójukat
• saját igazgatás
• szabad plébánosválasztás

*a városi polgár köztes helyet foglalt el a társadalomban: se nem nemes, se nem jobbágy

*a városokat falakkal vették körül

*a társadalom rétegei:

• vezető: polgármester vagy bíró (városi tanács választotta meg)
• patríciusok: a leggazdagabb réteg, általában kereskedők
• plebs:

Ø  szegények, a lakosság legnagyobb része

Ø  nem rendelkeztek polgárjoggal

Ø  alkalmi munkából éltek

*nem volt csatorna à zsúfoltság, járványok

A céhek kialakulásának körülményei

*céh: érdekvédelmi szervezet; a kézművesek hozták létre szakmánként

*a városiasodás hatására alakultak ki

*teljes jogú tagjai a mesterek

*védték a mesterek és a vásárlók érdekeit:

• korlátozták az iparűzők számát (csak annyi mester volt, amennyi meg tudott élni)
• biztosították a jó minőségű árut
• a kontárokat (céhen kívüli iparűző) üldözték

*a céhek jelentős szerepet töltöttek be a városi életben (pl. őrizték a városfalat, támogatták a városi egyházat)

*céhszabályok:

• a piacon csak céhes kézművesek árulhattak
• a céh tiltotta a belső- és a külső versenyt
• sok mindent megszabtak, pl.: gépek számát, munkaidőt, alkalmazottak számát
• megszabták a legalacsonyabb árat (így nincs verseny)
• tilos volt a céhen belüli munkamegosztás

*inas à legény à mester

*a céhek élén a céhmesterek álltak

*a mesterré válás folyamata:

1. évekig egy tapasztalt mester mellett inasként kell szolgálni
2. legényként kell egy mester mellett szolgálni
3. hosszú vándorúton más városok mestereinek tudását kell elsajátítani
4. egy különleges minőségű remekmunkát kell készíteni

*guilde:

• természetes, hogy a kereskedők is szakmai egyesületbe, guildébe tömörültek
• nekik is voltak sajátos alapszabályaik, amelyek elsősorban a jogokat rögzítették

Kereskedelem

*a korszak kereskedői alapvetően a távolsági kereskedelmet bonyolították

*ahol lehetett, szárazföld helyett vízen szállították áruikat

*levantei kereskedelem:

• legnagyobb jelentőségű
• a Földközi-tenger keleti partvidékéhez kapcsolódik
• központokba (Bizánc, Antiochia, Alexandria) fűszerek és luxuscikkek (porcelán, selyem) érkeztek

• cserébe aranyat, bársonyt, fegyvert adtak el

*Hanza-kereskedelem:

• a Balti-tenger térségében folyt
• északról és keletről heringet, prémeket, gabonát, viaszt, borostyánt vittek nyugatra
• nyugatról (Észak-Németország és Flandria városai) iparcikkeket (fegyverek, szerszámok) szállítottak
• Angliából gyapjú à flandriai textilipar legfontosabb alapanyaga

*Champagne:

• a két tengeri útvonalat a szárazföldi kereskedelem kötötte össze
• az árucikkek Champagne vásárain cseréltek gazdát
• később más városok piacai is megélénkültek (pl. Augsburg)