1. tétel
A feudális gazdaság jellemzői
Nyugat-Európában a XI-XIX. sz.-ban
Agrárforradalom
*előzmények:
- a Római Birodalom utolsó századában gazdasági hanyatlás
- Nyugat-Európában éhínség, belső háborúskodás
- elpusztultak a városok
- visszaszorult az árutermelés
*talajváltó gazdálkodás:
- földterületnek mindig csak egy kis részét használták ki
- a földterületeket a kimerülésig művelték
- alacsony hozam; csak kevés embert tudott eltartani ez a módszer
*kétnyomásos gazdálkodás:
- a termőföld felét bevetették
- a termőföld másik felét pihentették, ahol az állatok legeltek (ugar)
- sokkal jobban ki tudták használni a földeket
*háromnyomásos gazdálkodás:
- a termőföldet 3 részre osztották: ugar, tavaszi gabona, őszi gabona
- a funkciók évente cserélődtek
*új eszközök:
- csoroszlyás, kormánylemezes, nehéz fordítóeke
- borona
- szügyhám
*a módszerek
terjesztésében jelentős szerepet játszottak a kivándorló telepesek, a hospesek
(vendégek)
*egyre több felesleg à meghatározó lett az
árutermelés és a pénzgazdálkodás
*hasznosították a vízi energiát is: vízimalom
*a malmokat széles körben hasznosították: gabona őrlése,
fűrészelés
A feudalizmus
kialakulása
*a hatalom alapja ekkoriban a földbirtok volt
*az új uralkodó
réteg a régi római nagybirtokosokból és a germán törzsfőkből alakult ki
*a hatalom biztosítása
érdekében a királyok szétosztották birtokaikat híveik között:
- hűbérbirtok:
Ø kezdetben
visszakerült az adományozóhoz (pl. a megadományozott halála miatt): benefícium
Ø később
örökölhető, továbbadható lett: feudum
- fegyveres szolgálatot kértek cserébe
- vazallusok (hűbéresek): azok, akik a földeket kapták
*hűbéri lánc:
- hierarchikus rend
- csak az uralkodó réteg tagjai között
- senior:
hűbérúr, vazallus: hűbéres
- hűbéri
eskü: kölcsönös fogadalom a kötelességek teljesítésére senior és vazallus
között
A jobbágyság
*a korábbi
rabszolgák, a colonusok és a szabad germán parasztok összeolvadásával alakult
ki
*csak
használója volt a földnek
*telkét
szabadon örökíthette, eladhatta, emiatt különböző szolgáltatásokkal tartozott a
föld tulajdonosának
*jobbágyterhek:
- robot a majorságon (a földesúr saját kezelésében maradt birtokrész; allódium)
- a termény egy részének beszolgáltatása vagy pénzadó
- ajándék
*a jobbágyok
ezen kívül katonai szolgálattal tartoztak a királynak (háború idején kötelesek
voltak hadba lépni)
*a jobbágyok nem voltak jogképesek
A városok
újjáéledése
*a mezőgazdasági fejlődés hatására nőtt az életszínvonal à
nőtt a népesség
*először a távolsági kereskedők alapítottak közösségeket
*ezekhez csatlakoztak a kézművesek
*az első
városok Észak-Itáliában, valamint Franciaországban jöttek létre, önrendelkezési
jogot nyerve
*városi önkormányzat, kiváltságok:
- szabad bíróválasztás és bíráskodás
- egy összegben rótták le adójukat
- saját igazgatás
- szabad plébánosválasztás
*a városi polgár köztes helyet foglalt el a társadalomban:
se nem nemes, se nem jobbágy
*a városokat falakkal vették körül
*a társadalom rétegei:
- vezető: polgármester vagy bíró (városi tanács választotta meg)
- patríciusok: a leggazdagabb réteg, általában kereskedők
- plebs:
Ø szegények,
a lakosság legnagyobb része
Ø nem
rendelkeztek polgárjoggal
Ø alkalmi
munkából éltek
*nem volt csatorna à zsúfoltság, járványok
A céhek
kialakulásának körülményei
*céh: érdekvédelmi
szervezet; a kézművesek hozták létre szakmánként
*a városiasodás hatására alakultak ki
*teljes jogú tagjai a mesterek
*védték a mesterek és a vásárlók érdekeit:
- korlátozták az iparűzők számát (csak annyi mester volt, amennyi meg tudott élni)
- biztosították a jó minőségű árut
- a kontárokat (céhen kívüli iparűző) üldözték
*a céhek
jelentős szerepet töltöttek be a városi életben (pl. őrizték a városfalat,
támogatták a városi egyházat)
*céhszabályok:
- a piacon csak céhes kézművesek árulhattak
- a céh tiltotta a belső- és a külső versenyt
- sok mindent megszabtak, pl.: gépek számát, munkaidőt, alkalmazottak számát
- megszabták a legalacsonyabb árat (így nincs verseny)
- tilos volt a céhen belüli munkamegosztás
*inas à legény à mester
*a céhek élén a céhmesterek álltak
*a mesterré válás folyamata:
- évekig egy tapasztalt mester mellett inasként kell szolgálni
- legényként kell egy mester mellett szolgálni
- hosszú vándorúton más városok mestereinek tudását kell elsajátítani
- egy különleges minőségű remekmunkát kell készíteni
*guilde:
- természetes, hogy a kereskedők is szakmai egyesületbe, guildébe tömörültek
- nekik is voltak sajátos alapszabályaik, amelyek elsősorban a jogokat rögzítették
Kereskedelem
*a korszak
kereskedői alapvetően a távolsági kereskedelmet bonyolították
*ahol lehetett,
szárazföld helyett vízen szállították áruikat
*levantei kereskedelem:
- legnagyobb jelentőségű
- a Földközi-tenger keleti partvidékéhez kapcsolódik
- központokba (Bizánc, Antiochia, Alexandria) fűszerek és luxuscikkek (porcelán, selyem) érkeztek
- cserébe aranyat, bársonyt, fegyvert adtak el
*Hanza-kereskedelem:
- a Balti-tenger térségében folyt
- északról és keletről heringet, prémeket, gabonát, viaszt, borostyánt vittek nyugatra
- nyugatról (Észak-Németország és Flandria városai) iparcikkeket (fegyverek, szerszámok) szállítottak
- Angliából gyapjú à flandriai textilipar legfontosabb alapanyaga
*Champagne:
- a két tengeri útvonalat a szárazföldi kereskedelem kötötte össze
- az árucikkek Champagne vásárain cseréltek gazdát
- később más városok piacai is megélénkültek (pl. Augsburg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése