Kriszta Zrínyi tétele, amit Ofő javított (a formázásba nem engedett belenyúlni, azért ilyen szétcsúszott, bocsi)

Zrínyi és a barokk eposz

Barokk:

a 17. században korstílusa

•

•

sok a díszítő elem

a hívek elkápráztatása a cél, hogy visszatérjenek a katolikus vallásra (rekatolizáció)

•

A TÉTELRE REFLEKTÁLJ ELŐSZÖR!!! –helye a magyar irodalomban, milyen mintákat követ a

szerző - AZTÁN ZRÍNYI, ÉS AZ EPOSZBA SZŐDD BELE A BAROKK JEGYEKET!

Zrínyi Miklós:

Író, költő, politikus (horvát bán), hadvezér (tábornok)

•

•

Az irodalmi céljait a politikai céljainak rendeli alá: a török kiűzése Magyarországról

•

Az 1640-es évek közepén Zrínyiben a 30 éves háborúban szerzett tapasztalatai megérlelték azt a

felismerést, hogy a magyarság csak saját erejéből, nemzeti összefogással képes megszabadulni a

töröktől.

•

Eszméjének megvalósításához meg kellett győznie a magyar fő- és közép nemeseket. Az ő buzdításukra

és nekik dedikálva írta meg fő művét, a Szigeti veszedelem című eposzát.

Szigeti veszedelem /1645--1648/

Zrínyi e művével a magyar irodalomban addig ismeretlen műfajt honosított meg, az eposzt.

•

Forrásai: krónikák, emlékiratok, Balassi Egy katonaének című versét evokálja a szigetiek esküje

Mintái: Homéroszi eposzok, Vergilius, Tasso

•

•

Megjelent: 1651. Bécs, Adriai- tengernek syrénáia=gr. Zrínyi Miklós

•

Egyetlen kész magyar eposzunk. (Emellett csak eposztöredékek léteznek. Ilyen pl.: Vörösmarty, Zalán

futása, ami eposz lenne, de nem felel meg teljesen az eposzi követeléseknek)

•

A történet alapja egy paradox állítás: a szigetiek legyőzik a törököket

Az irodalmi barokk:

•

kedvelt műfaja az eposz (mert szükség van isteni beavatkozásra)

•

barokkos körmondatok

•

meglepő ellentétek

barokk paradoxon (a hihetetlen hihetővé tétele)

•

•

jelzőhalmozás

a látvány és a látomás összefonódása

Az eposz verses, nagyepikai műfaj, hőse természetfeletti tulajdonságokkal rendelkezik; az egész közösség

számára jelentős tettet hajt végre; útja során az istenek segítik vagy gátolják.

Miben különbözik a barokk eposz a klasszikus eposztól:

Egyetlen isten van benne

•

•

A hitért és a hazáért harcolnak

•

Heroizmus

A lovagi értékek is megjelennek

•

•

Zrínyi nem isteni származású

•

Ég és föld összekapcsolása (isteni büntetés-bűnbocsánat)

Eposzi kellékek:

1. Témamegjelölés (propozíció): Az eposz Szigetvár 1566-os ostromát, a várvédők, elsősorban a

költő dédapjának, Zrínyi Miklósnak hősies küzdelmét és halálát, a török felett aratott erkölcsi

győzelmét mondja el. A barokk jelleg a műben a valóságos elemek misztikus, vallásos szférába

való emelése. A költő a már legendássá vált várvédelmet a törökök és a magyarok harcának

sorsdöntő eseményeként ábrázolta, eposzi magaslatokba emelve ezzel a témát. A mű célzata

saját népének szól, ez pedig az, hogy a török legyőzhető. Felnagyítja a törökök erejét, hogy még

nagyobbnak tűnjön a felettük aratott győzelem.

„Fegyvert s Vitézt…” Vergiliustól átvett sor

2. Invokáció (segélykérés): Szűz Máriához szól (A magyar kultúrában a keresztény vallás miatt

nem istenekhez fohászkodik a főhős, hanem egy db istenhez.)

3. In medias res kezdés: nincs, a kezdetektől mesél. A magyarság bűnei: elfordultak Istentől,

állhatatlanság (feladják), életörömök, nem tisztelik az idősebbeket, stb. Isten büntetésül küldi a

törököket.

4. Seregszemle (enumeráció): a magyar sereg sokkal kevesebb létszámú, de erkölcsileg fölényben

vannak, mivel ők a hazáért, a családért harcolnak. A török sereglétszámban több, (A valóságban

csak egy 40.000-es janicsárság támadott=barokk túlzás) de belső viszályaik vannak és nincsenek

nemes céljaik. A seregszemle mindkét oldalon megtörténik, a magyaroknál kiegészíti az

eskütétellel és Zrínyi buzdító beszédével. A seregek bemutatása monumentális képekkel történik

és a leírásokban megjelenő túldíszítettség miatt nagyon barokk a seregszemle is (pl.: Zrínyi

ruhájának bemutatása).

5. Deus ex machina: Kétszer van az eposzban: elején és a végén- MUTASS RÁ, HOGYAN!

6. Állandó jelző: jó Zrínyi erkölcsi értékeket tartalmaz!!!

7. Epikus hasonlat: gyakran használt elem (pl.: a szél megakad az erdőben

egyszerre tesznek esküt)

8. Toposz: nincs. Eposz címlapján: hajó (élet tengere, hullámok)

9. Anticipáció (jóslat): Zrínyi imádkozásakor megtudja, hogy mártírhalált fog halni- párhuzamba

állítható Achileussal és Krisztussal

zúgás; a katonák

10. Retardáció (késleltető mozzanat): későn tudják meg a törökök a magyarok gyengeségét

(galambot küldenek a várból segítségért, amit a törökök elfognak)

11. Berekesztés (peroratio): büszke, maradandó alkotás

költői öntudat

Istenért (a hitért) és a hazáért harcolnak

A harcban a keresztény hitért bukik el

Az egész közösséget megmenti a halálával

övék az erkölcsi győzelem

Athleta Christi (Krisztus katonája)

Imitatio Christi (Krisztus követője)

Barokk jegyek az eposzban:

•

paradox állítás

•

dualista világkép: evilági(értékrend)+túlvilági

nyelvhasználat (horvát, török kifejezések), körmondatok, ellentét, fokozás, túlzás, hősiesség képe (a

•

török kiűzhető)

•

bűn- büntetés- bűnbocsánat

keresztény hit (Szűz Mária)

•

Középkori lovagi értékek az eposzban:

•

hit szolgálata

a gyengék, a család és a király védelmezése

•

mártírhalál

•

Szerkezet: 1566 db versszak, 15 ének, aránytalan felépítés (a csata a történet 1/3-a)

Forma, nyelvezet: göcseji (muraközi) nyelvjárásban íródott

ütemhangsúlyos verselés (4 ütemű 12-es, de nem hibátlan), bokorrím

Hatása:

•

Arany János: Zrínyi és Tasso (MTA székfoglaló)

•

Kölcsey: Zrínyi- dalai

Mikszáth: Új Zrínyiász szatíra (Jöttünk, láttunk, visszamennénk; Vissza a jövőbe)

•