péntek este

Hello, 11. C!
Réges régen nem írtam normálisat. Tulajdonképp írni is alig írtam. Leszámítva a tegnapi zagyvaságot, amit angoltanulás helyett firkantottam. (Utólag már bánom, mert az angol jobban megérte volna, de ha nektek tetszett... Értetek mindent! Kivéve a rituális állatáldozatot és a rúdtáncot.)
Na szóval... Ez az írás dolog. Szoktátok kérdezni, hogy miért nem írok ide. (Se máshova.) Nos, ez ihlet és pillanatnyi elmeállapot kérdése. Az ihlet téma gondolom, világos. (Ha nincs ihlet, kedv, ha megroppanok se tudok írni. Az etika házi doga előtt is 1,5 órát járkáltam fel-alá, gyűjtögetve az ötleteket, körmöt csócsálva, tollal a fülem mögött, jegyzettömbbel a farzsebemben. Aztán végülis megszületett az alapszituáció, a téma, az ív, amire felépítettem az egészet. De izzadságszagú másfél óra volt.) Az elmeállapot meg... Hát, elég sok (zavaró) tényező lehet. Teszem azt, tesóm hatótávolságon belül van. Vagy éppen feltart valaki. Vagy tanulok. Vagy életem az életem, esetleg alszom.
De amikor egyiket sem csinálom, akkor ide írok. Például most, hah.
Tehát. Ma délután... Nem is emlékszem pontosan, mit csináltam ma délután. Mostanában egyre kevesebb dologra emlékszem. Öregszem? Vagy a szerelem? Inkább a koromra gyanakszom. Tehát. A délután... Hm, na mindegy, az kiesett akkor. Az egyik fellelhető emlékem az, hogy a fürdéshez készülődöm. Ez mindig hosszadalmas procedúra, főleg olyan fürdőkád-fetisisztának, mint amilyen én is vagyok. Kicsit túlzok, de vagy fél óráig folyatom a tűzforró vizet, közben felkötöm a hajam, agyoncsatolom, mert a gőzben szétugrik, bekészítem az újságot/a könyvet, a zenét. És le is vetkőzöm, mert meglepő módon nem ruhában szoktam fürdeni. (Gyanítom, hogy Pesti Marci majd ír erre valami frappánsan mocsok megjegyzést, de egye fene.) Ma ezen tevékenységeken kívül még fürdősót (szerintem fürdő liszt volt ez, de mindegy) is tettem a vízbe. Egyből kék lett (kék fürdő liszt). Furcsa látvány volt, mintha egy adag Coccolino-t öntöttem volna bele. De az illata jó volt. Hát én OLYAN LAZA LETTEM fürcsi (bleee) után!!! Majd szét hullok azóta is. Valami orchideás cucc volt, de bevált. A megtisztulás után családi körben szerettem volna tévézni egy kicsit. Ebben az Invitel gátolt meg, ugyanis konkrétan elment az adás. Kétségbeesésünkben betettünk egy filmet találomra. Family Stone az eredeti cím. Utálom a magyar címfordításokat, rém idétlenek. A film egyébként aranyos volt, jó szereposztással. Bár már az első 10 perc után nyilvánvalóvá vált, hogy a végén ki kivel jön össze, de azért a poénok között volt 1-2 egész jó. DE! Bárki bármit mond, a legjobb film az a Szerelmünk lapjai. Meg a Pretty Woman. Meg a Gyalog galopp. Úristen, azon azóta röhögök. :D A lovagok, akik azt mondják, hogy "Ni!" :D Áh, látni kell. - Hogy hova akarok kilyukadni a poszt végére? Fogalmam sincs! - A legjobb mese.. ha már ennyire benne vagyok. Akkor az Az oroszlánkirály. Mind a 3 részt imádom. Meg még.. a... Shrek. :D Fiona elég laza csaj. :D A példaképem is lehetne, csak ne lenne annyira zöld. Sőt, egyátalán ne lenne zöld. Amúgy, ha ezt szóban kellene nyomnom.. nem tudom, menne-e. Néha vannak ilyen fura beszédrohamaim, amikor a gondolatok felhamozódnak a fejemben, és túl gyorsan túl sokat akarok kimondani. Ilyenkor hadarok. De anya azt mondja, hogy ő is ilyen és ez a zsenik ismérve. Szóval nyugodt vagyok. :D (Ez lenne a fogalmazvány frappáns lezárása, tessék nevetgélni.)