Na végre nekem is van időm írni:D Holnap csak infó vizsgám van :D
Igazából csak már nem szeretnék tanulni :( Bár eddig sem tanultam kb semmit sem :D Szóval, átköltöztem nagy sokára az új lakásba :D Most a Nagymező utcában élem unalmas vizsganapjaimat. Én is régóta akarok már írni, csak túl lusta voltam :(
Ja amúgy a suli nagyon fajintos... Nem kell sokat tanulni :D Bezzeg a túlparton ;) Ja, ha nem tudnátok, akkor a Corvinuson tanulok Nemzetközi Gazdálkodást. Igaz, még mindig nem tudom, hogy ez mit is jelent, de szerintem még mindig nagyon jól hangzik :D Igazából nem tudom, hogy mit kéne még írnom :D Ha valaki úgy érzi, hogy lesz ideje inni valamit (alkoholt???), akkor szóljon nyugodtan :D kb 0-24ben ráérek az ilyesmire :D kivéve ha épp vizsgán vagyok :(
Üdvözlettel,
Máté
2012. december 16., vasárnap
2012. november 9., péntek
Apróság
Sziasztok! :)
Igazából fogalmam sincsen, hogy hol kezdjem. Régóta tervezem már, hogy írok nektek, viszont eszméletlen, hogy mennyire nincs időm semmire sem.
Ha elfelejtettétek volna, Corvinuson vagyok gazdinfós (Balázzsal és Orával együtt). Már majdnem tudom a VBA programozás alapjait és majdnem elfelejtettem angolul, sőt (szégyen, nem szégyen..) matekul is. Mondjuk nekem nem kimondott matekom van, hanem analízisem. Ez a kedvenc tantárgyam, lehet jövőre felveszem még egyszer. :D
Jelenleg Isten háta mögött lakom a Tarkaréti kollégiumban. Ami MESSZE a legjobb koli. (messze = 26 km/oda+visszaút) Az osztályból Ora és Dani vannak még itt. Egyébként szeretek itt lenni, mindig történik valami izgi. :D A héten például akkora buli volt, hogy kigyulladt az egyik konyha a másodikon. Szerencsére senkinek sem lett semmi baja és a buli is hajnalig tartott. :D
A koliban hárman vagyunk egy szobában, a szobatársaimat viszont sajnos még nem igazán ismerem, mivel pont úgy vannak az óráink, hogy vagy ők, vagy pedig én érek haza későn. Amúgy - eddigi tapasztalataim szerint - nagyon kedvesek, meg aranyosak is, csak abban reménykedtem, hogy a középsuli után végre békén hagyhatom a biológiát. Sajnos még a 0. héten rá kellett jönnöm, hogy ez teljesen esélytelen, mivel agrármérnökök. Mind a ketten.
bad catch.
Nem szaporítom tovább a szót, legyetek okosak! :D
bótaté
2012. november 6., kedd
Üdvözlet a belvárosból
Sziasztok kedves volt osztálytársaim!
Eleinte azért nem írtam, mert nem volt internetem. Mostanság viszont úgy döntöttem, hogy megvárom vele a fűtést is. Az imént a gondnok bácsik megoldották a jó ideje húzódó fűtésproblémámat, úgyhogy elérkezett az idő. :)
Szeptember óta a BGF Külkereskedelmi Karának nemzetközi gazdálkodás szakára járok Mariannal és Robival együtt. Timi (Gyüre) is Külkeres, úgyhogy relatíve sokszor találkozunk. Viszont annak ellenére, hogy a fél osztály a belvárosban lakik ( én a Deák térnél, a ,,belváros szívében”), átlagosan havonta 2-3 fővel kereszteződnek útjaink. :) Szóval, ha a Deák térnél jártok, szóljatok, hátha összefuthatunk, lásd Eszter, Julcsi. :>
A suli nagyon jó, persze nagyon más, mint a gimi volt. Meg hát ugye a 40-60 perces távolság tőle nem annyira kellemes, de megszokható, mint a budapesti élet. Napjaim jó hosszúak, de a suliban kialakult új és régi társaság mindenért kárpótol.:)
Mindjárt itt a második zh hét, meg a vizsgaidőszak. Gondolom ez nálatok is így van.
Úgyhogy kitartást, sok sikert, és jó egészséget kívánok a hűvös/ hideg napokra!:)
Üdvözlettel a melegedő belvárosi lakásból:
Pintér Judit, alias Dzsudisz
Eleinte azért nem írtam, mert nem volt internetem. Mostanság viszont úgy döntöttem, hogy megvárom vele a fűtést is. Az imént a gondnok bácsik megoldották a jó ideje húzódó fűtésproblémámat, úgyhogy elérkezett az idő. :)
Szeptember óta a BGF Külkereskedelmi Karának nemzetközi gazdálkodás szakára járok Mariannal és Robival együtt. Timi (Gyüre) is Külkeres, úgyhogy relatíve sokszor találkozunk. Viszont annak ellenére, hogy a fél osztály a belvárosban lakik ( én a Deák térnél, a ,,belváros szívében”), átlagosan havonta 2-3 fővel kereszteződnek útjaink. :) Szóval, ha a Deák térnél jártok, szóljatok, hátha összefuthatunk, lásd Eszter, Julcsi. :>
A suli nagyon jó, persze nagyon más, mint a gimi volt. Meg hát ugye a 40-60 perces távolság tőle nem annyira kellemes, de megszokható, mint a budapesti élet. Napjaim jó hosszúak, de a suliban kialakult új és régi társaság mindenért kárpótol.:)
Mindjárt itt a második zh hét, meg a vizsgaidőszak. Gondolom ez nálatok is így van.
Úgyhogy kitartást, sok sikert, és jó egészséget kívánok a hűvös/ hideg napokra!:)
Üdvözlettel a melegedő belvárosi lakásból:
Pintér Judit, alias Dzsudisz
2012. október 16., kedd
Sziasztok egyetemista, fősulis, de legalább is felnőtté vált volt
osztálytársaim!
(remélem helyesen írtam le a "legalább is"-t, de majd megkérdezem
a helyesírás atyját, Balázs Róbertet!)
2012. október 15. 17:28
Van még 5 percem elindulni mikróra, szóval az in medias res eposzi kelléket
használnám! Vagy inkább élnék a bevezetés használásának jogával is... Mivel az
elmúlt 1 darab órácskában próbáltam felfogni a számvitelt, ezért a gondolataim
nem igazán összeszedettek! Tehát ugye én a BGF kereskedelem és marketing
szakára járok, amit angol nyelven tanítanak, de én még magyarul se tudom
felfogni! Minden egyes órám angol nyelven van, és ez olyan rossz is, amennyire
hangzik! Teljesen kétségbe estem, néha óra közben, mikor elkalandoznak a
gondolataim (NÉHA), látom magam kívülről, és mintha egy paródiát néznék: hogy
ÉN angol nyelven hallgatom pl. a Mikroökonómiát? Kész vicc! Most még ;) szóval
ez az esés elég fájdalmas volt, de kezdek kimászni a kétségből ;) de a felfelé
kapaszkodás közben nem mindig találom meg a megfelelő fogást, és visszacsúszok
pár lépést, például amikor hallom, hogy a csoporttársaim, akik egyidősek velem,
teljesen folyékonyan beszélnek angolul! De mivel elég sok pénzt invesztáltunk
ebbe az egészbe, ezért a panaszkodás helyett inkább tanulnom kell! Csak az van
a szemem előtt, hogy igen, ez egy befektetés, méghozzá jó, mivel ha sikerül
megszereznem a diplomám (és a "ha"-t inkább ki is veszem a
mondatból), akkor elméleti síkon egy jó fizető állásra nagyon nagy esélyem van
;) Tehát a pénz motivál, mert drága gyermekeim/büdös kölkök! A pénz
boldogít!
A csoporttársaim nagyon, nagyon jófejek! Nagyon jó döntés volt elmenni a gólyatáborba, mert ott nagyon sok csoporttársamat megismertem, mivel mi kevesen vagyunk, és így nagyjából egy csapatban voltunk ott. A gólyatáborról kábé ennyit is mesélnék, mert ami ott történt, az ott is maradt! :P
A csoporttársaim nagyon, nagyon jófejek! Nagyon jó döntés volt elmenni a gólyatáborba, mert ott nagyon sok csoporttársamat megismertem, mivel mi kevesen vagyunk, és így nagyjából egy csapatban voltunk ott. A gólyatáborról kábé ennyit is mesélnék, mert ami ott történt, az ott is maradt! :P
2012. október 16. 18:11
A blog írása közben ránéztem az órára és rájöttem, hogy rohadtul sietnem kell és sikeresen el is késtem! De hála az égnek, itt nem veszik komolyan a késést, nem néznek rád rossz szemmel, nem kérdezik meg a késés okát, nem leszel úgy megjegyezve, hogy "az aki mindig elkésik". Ezt csak úgy hozzátettem. Jövőhéten lesz az első midterm exam-em, azaz zh, pénzügyből, és utána már folyamatosan zh-k lesznek, de még nem érzem úgy, hogy nekem ez menni fog, ettől függetlenül menni fog. Mit is mondhatnék még... képet most nem tudok csatolni a bejegyzéshez, de elmondhatom, hogy még mindig nagyon dögös vagyok! Ja, amúgy fekete lett a hajam, vagyis a legsötétebb barna (vagy nem tudom, hogy kell ezt hajfesték nyelven mondani), szóval elmondható, hogy még dögösebb vagyok, mint voltam. (Igen tudom, lehetetlen, hogy még ennél is dögösebb legyek, de hát még is létezik.) Tesómmal lakok együtt egy lakásban a Keletitől egy buszmegállónyira, 20 percre van a sulim, szóval egész jó helyen vagyunk.
Remélem veletek is minden rendben van, és azt is, hogy egy kicsit ti is szenvedtek, és nem a kisujjatokból rázzátok ki az egész fősulis tanulmányokat!
Puszillak Titeket!
Zita
P.s.: Ha ezt az 1 évet túlélem, akkor halhatatlan vagyok! (Mondjuk ezt mondtam már pár átbulizott éjszaka után is, hogy most már biztos halhatatlan vagyok... :D )
2012. október 9., kedd
Középsuliban, mégegyszer
Sziasztok! :)
Furcsán hangzik... Tulajdonképpen csak az elméleti oktatás folyik egy szolnoki középiskola épületében, egyébként egy 2 éves OKJ-s képzésről van szó. Amíg mindenki nagy erőkkel pedálozik és egyre közelebb kerül a diplomájához, bár még mindenki nagyon az elején van, én hetente csak 2 napot járok suliba, hogy megszerezzem a szakmámat. Ez nem jelenti azt, hogy nem kell tanulni. Arányaiban nem is könnyebb igazán, mint a gimi. Azt hittem, majd megtanuljuk kezelni a a különböző bőrtípusokat, gyantázgatni, meg spirálozni... Mindegyik osztálytársam úgy jött ide, hogy ennél mi sem lesz könnyebb. Igazából, ha nem lett volna a biosz meg a kémia fakt, most nagy slamasztikában lennék. Lényeg a lényeg (ha valaki nem emlékezne), kozmetikus leszek. Eddig úgy tűnik, életem egyik legjobb döntése volt. Iszonyatosan örülök, hogy most nem úsztam az árral, és végre a saját megérzésemre hagyatkoztam. Lehet, hogy még soha nem éreztem magam ilyen jól a bőrömben. Mondjuk ez sok dolog együttes eredménye. (Még beteg sem voltam mostanában, :D pedig lett volna mit elkapni.) A kozmetikában azt mondják, hogy a kisujjamban van a szakma, 10 évente, ha előfordul ilyen. Az oktatóm úgy látom nagy reményeket fűz hozzám, bízik bennem. Még hinni sem merek igazán neki, de Ámen. Az is lehet, hogy csak a kezdők szerencséje az egész, de azért azért remélem, hogy nem leszek pályatévesztett. A diploma lehetőségétől még mindig nem zárkóztam el, de most sem tudnék belevágni a felsőoktatásba. Ti hogy bírjátok? Külön élés, sok tanulás... Minden elismerésem, én begolyóznék. :D Nem tudom mikor érzem majd magam készen rá, és lesz-e egyáltalán lehetőségem, de ha nekifutok valaminek, az valószínűleg a kozmetológus lesz. Kézenfekvőnek tűnik.
Ami igazán nagyon hiányzik ahhoz, hogy tényleg tökéletes legyen minden, (nehézségek azért mindig akadnak) az a C osztály összes tagja. Nagyon gyakran bevillan, hogy vajon most ki hol van, mit csinál. Belegondolok, hogy az utóbbi években mindenkivel a nap nagy részét együtt töltöttem, és ugyan abból a tantárgyból küzdöttetek meg ti a jó jegyért az adott pillanatban, mint én. Most meg szinte biztos, hogy nem. Megszoktam a jelenlegi osztályomat, jól is érzem magam köztük, de azt nem tudom megszokni, hogy ti nem vagytok ott. Lehet, hogy csak én vagyok ilyen "ragaszkodó nyálgép" :D, de tényleg ez van. Nagyon sajnálom, hogy utoljára sem voltam ott a Szántaiban, de így sikerült akkor. Remélem azért nem az utolsó ilyen koccanás volt ez.
Pápá, és kívánok Mindenkinek legalább annyi örömet, mint ami mostanában nekem jutott. :)
Ui.: Megtalálható vagyok: páratlan heteken: szerda, csütörtök, péntek, szombat délelőtt, valamint páros heteken: szerda, csütörtök, péntek délután a Facebox (régi Kebab) melletti kozmetikában.
Juditka Petra
Furcsán hangzik... Tulajdonképpen csak az elméleti oktatás folyik egy szolnoki középiskola épületében, egyébként egy 2 éves OKJ-s képzésről van szó. Amíg mindenki nagy erőkkel pedálozik és egyre közelebb kerül a diplomájához, bár még mindenki nagyon az elején van, én hetente csak 2 napot járok suliba, hogy megszerezzem a szakmámat. Ez nem jelenti azt, hogy nem kell tanulni. Arányaiban nem is könnyebb igazán, mint a gimi. Azt hittem, majd megtanuljuk kezelni a a különböző bőrtípusokat, gyantázgatni, meg spirálozni... Mindegyik osztálytársam úgy jött ide, hogy ennél mi sem lesz könnyebb. Igazából, ha nem lett volna a biosz meg a kémia fakt, most nagy slamasztikában lennék. Lényeg a lényeg (ha valaki nem emlékezne), kozmetikus leszek. Eddig úgy tűnik, életem egyik legjobb döntése volt. Iszonyatosan örülök, hogy most nem úsztam az árral, és végre a saját megérzésemre hagyatkoztam. Lehet, hogy még soha nem éreztem magam ilyen jól a bőrömben. Mondjuk ez sok dolog együttes eredménye. (Még beteg sem voltam mostanában, :D pedig lett volna mit elkapni.) A kozmetikában azt mondják, hogy a kisujjamban van a szakma, 10 évente, ha előfordul ilyen. Az oktatóm úgy látom nagy reményeket fűz hozzám, bízik bennem. Még hinni sem merek igazán neki, de Ámen. Az is lehet, hogy csak a kezdők szerencséje az egész, de azért azért remélem, hogy nem leszek pályatévesztett. A diploma lehetőségétől még mindig nem zárkóztam el, de most sem tudnék belevágni a felsőoktatásba. Ti hogy bírjátok? Külön élés, sok tanulás... Minden elismerésem, én begolyóznék. :D Nem tudom mikor érzem majd magam készen rá, és lesz-e egyáltalán lehetőségem, de ha nekifutok valaminek, az valószínűleg a kozmetológus lesz. Kézenfekvőnek tűnik.
Ami igazán nagyon hiányzik ahhoz, hogy tényleg tökéletes legyen minden, (nehézségek azért mindig akadnak) az a C osztály összes tagja. Nagyon gyakran bevillan, hogy vajon most ki hol van, mit csinál. Belegondolok, hogy az utóbbi években mindenkivel a nap nagy részét együtt töltöttem, és ugyan abból a tantárgyból küzdöttetek meg ti a jó jegyért az adott pillanatban, mint én. Most meg szinte biztos, hogy nem. Megszoktam a jelenlegi osztályomat, jól is érzem magam köztük, de azt nem tudom megszokni, hogy ti nem vagytok ott. Lehet, hogy csak én vagyok ilyen "ragaszkodó nyálgép" :D, de tényleg ez van. Nagyon sajnálom, hogy utoljára sem voltam ott a Szántaiban, de így sikerült akkor. Remélem azért nem az utolsó ilyen koccanás volt ez.
Pápá, és kívánok Mindenkinek legalább annyi örömet, mint ami mostanában nekem jutott. :)
Ui.: Megtalálható vagyok: páratlan heteken: szerda, csütörtök, péntek, szombat délelőtt, valamint páros heteken: szerda, csütörtök, péntek délután a Facebox (régi Kebab) melletti kozmetikában.
Juditka Petra
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)